A magyar film napja alkalmából összeválogattunk néhány érdekességet a magyar film történetével kapcsolatban, amiket érdemes tudnunk, ugyanis bőven van mire büszkének lennünk.
- Az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás: A táncz
A fekete-fehér magyar némafilm 1901. április 30-án debütált, és az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. Ezért ünneplik itthon 2018 óta ezen a napon a magyar film napját. Sajnos nem maradt fenn, csak a korabeli sajtóban megjelent képek számoltak be róla, illetve azok az a fotók, amelyekből képeslapokat is nyomtattak.
Az első magyar film ügye nem volt zökkenő mentes, hiszen a forgatást akadályozta egy április 3-i baleset: a szalagok laborálása közben egy izzólámpa felrobbant, lángba borítva a celluloidszalagokat, megsemmisítve minden addig elkészült felvételt. Jelentős kár keletkezett az eszközökben. Azért, hogy mégis megmenthessék az első magyar filmet, gyűjtést szerveztek. Sikerült újra leforgatni a felvételeket, így a tervezett időpontban megtarthatták a bemutatót is.
A tűzből kimentett film három darabja a Vasárnapi Ujság 1901. április 14-i számában
- A magyar film 1945 utáni korszakának legnépszerűbb vígjátéka: A tizedes meg a többiek
A kor legismertebb színészei játszottak benne, például Gobbi Hilda, Horváth Gyula, Fülöp Zsigmond, Gyimesi Pálma stb.
Elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé.
Olyan mondatok válltak szállóigévé a filmből, mint: „Az oroszok már a spájzban vannak!” vagy „Grisa, azt a jó moszkvai nénikédet”.
Részlet A tizedes meg a többiek című filmből
- A generációk által szeretett rajzfilm-klasszikus: Vuk
A magyar animáció legtermékenyebb időszakában született. Először 1981 áprilisában vetítették le. Az 1980 utáni magyar filmgyártás legnézettebb alkotása, bemutatását követően 2,4 millióan látták. Dargay Attila rajzfilmrendezőnek köszönhetjük ezt az egész estés rajzfilmet. Ő teremtette például Lúdas Matyi és Szaffi karakterét is.
Kép forrása: Nemzeti Filmarchívume
- Az első magyar színes nyersanyagra forgatott film: A beszélő köntös
A filmet 1942-ben mutatták be. Bár kiemelkedően magas költségvetésen (350 ezer pengő) készült, filmtechnikai szempontból jelentős mérföldkőnek számít a film elkészülte és bemutatója. Az idő múlásával a nyersanyag ugyan elvesztette egykori pompáját, de a Focus Fox Stúdiónak és a Filmarchívumnak hála, 2003-ban restaurálták a filmet.
- Az első magyar hangosfilm: A kék bálvány
- szeptember 25-én, kilencvenegy évvel ezelőtt mutatták be a Royal Apollo moziban A kék bálványt, az első magyar hangosfilmet. Magyarországon egyébként először 1929-ben lehetett először hangosfilmet nézni a Forum moziban, ez volt az amerikai Az éneklő bolond című alkotás. A hazai filmgyártók még kivártak, hiszen az ország nem bírt volna el egy kizárólag magántőkén alapuló filmgyártást (de persze az is kellett hozzá), így született megoldás az állami támogatásra. A Kék bálvány azonban csúfosan megbukott a mozikban. Ennek oka talán az, hogy igyekeztek az amerikai filmekben divatos témákat és műfajokat is feldolgozni (krimi, western, gengszterfilm). Illetve a női főszereplő (Rédey Nelly) sem volt szimpatikus sem a nézőknek, sem a filmszakmának. Ettől függetlenül a film magáénak tudhatja örökre az elsőséget.
Forrás: Nemzeti Filmintézet Magyarország Filmarchívum
+1 érdekesség: Hollywood sztárrendezője, Ernst Lubitsch rajongott a magyarokért
Az egyik legkifinomultabb rendezőjeként tartják számon a mai napig Ernst Lubitsch-ot Hollywood történetében. A sztárrendezőt szinte rabul ejtették a magyar színművek és a szerzők. Számos filmje készült magyar alapötletből. Annyira kedvelte Magyarországot, hogy még a nászútját is Budapesten töltötte. Egyik filmjét közösen készítette a színész, rendező és koreográfus Mátray Ernővel. Első, magyar darabból készült filmje: A cárnő, amit nagy sikerrel játszottak mintegy 140 alkalommal.
A víg özvegy (1934) (forrás: IMDb
