Az elmúlt hetekben Magyarországon drámaian megszaporodtak azok a csalások, amelyek során ismert nemzetközi és hazai márkák nevével visszaélve próbálnak csalók pénzt vagy bizalmas adatokat kicsalni gyanútlan áldozatoktól. A célpontok a hétköznapi emberek – a módszerek viszont egyre kifinomultabbak.
A rendőrség és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is rendszeresen figyelmeztet: legyünk különösen éberek, hiszen a csalók kreatívabbak, mint valaha.
Hamis Netflix-fizetés – előfizetőkre vadásznak
Több magyar felhasználó is arról számolt be az elmúlt hetekben, hogy olyan e-mailt vagy SMS-t kapott, amely látszólag a Netflix-től érkezett. A levél szerint a fiókjukat felfüggesztették, és csak azonnali fizetéssel tudják újra aktiválni. A csalók célja a bankkártyaadatok megszerzése volt. A Netflix hivatalos ügyfélszolgálata megerősítette: soha nem kérnek ilyen módon azonnali fizetést.
WizzAir nevében küldött járattörlés – újabb csapda
A légitársaság nevével visszaélve hamis e-maileket küldtek ki, melyekben járattörlésre vagy pótdíj fizetésére hivatkozva próbáltak ügyfeleket megtéveszteni. Volt, ahol “ügyfélszolgálatként” telefonon is megkeresték az utasokat, majd banki azonosítókat kértek. A WizzAir hivatalosan is megerősítette: nem keresik így meg utasaikat, és nem kérnek banki adatokat telefonon.
Google-support hívások – jelszavakat csalnak ki
Júniusban több tucat felhasználó jelezte, hogy „Google biztonsági ellenőrzésre” hivatkozva kaptak telefonhívást, amely során a hívó fél SMS-ben küldött azonosítókat kért vissza. Ezek valójában a felhasználó Google-fiókjának belépési kódjai voltak, amelyeket megszerezve a csalók teljes hozzáférést szereztek az áldozat fiókjához, majd többeknél banki visszaélést is elkövettek.
MBH Bank: több millió forintos károk, hamis oldalakkal
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank nevét is használták adathalász támadások során. A megtévesztő oldalak sokszor az eredetire megszólalásig hasonlítottak, de például „.nu” vagy „.xyz” végződésű domaineket használtak. Egy konkrét esetben egy ügyfél hárommillió forintot veszített el, mert egy hamis MBH-bankos oldalon adta meg adatait. A bank megerősítette: ilyen oldalakkal semmilyen kapcsolatban nem áll.
A csalási hullám olyan mértéket öltött, hogy az MBH Bank júniusban bejelentette: az áldozatok kártérítésére 70 százalékos arányban hajlandó – ami önmagában is a probléma súlyát mutatja.
Brutális statisztikák – több mint 5 milliárd forint veszteség
A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint 2025 első negyedévében több mint 6000 sikeres csalásos banki tranzakció történt, összesen 5,8 milliárd forint kárt okozva magyar ügyfeleknek. A legtöbb esetben pszichológiai nyomásgyakorlással érték el a csalók, hogy a kétlépcsős azonosítási kódokat is kiadják nekik az áldozatok.
Mire figyeljünk? Hogyan védekezhetünk?
1. Mindig ellenőrizzük a feladót! Ha e-mail vagy SMS érkezik ismert cégtől, nézzük meg a feladó pontos címét, és csak hivatalos oldalon jelentkezzünk be.
2. Soha ne adjuk ki banki adatainkat! Egyetlen szolgáltató sem kér telefonon vagy e-mailben kártyaszámot, belépési kódot, SMS-ben kapott megerősítést.
3. Ne kattintsunk gyanús linkekre! Különösen akkor ne, ha sürgetnek, vagy „azonnali fizetést” kérnek.
4. Ellenőrizzük rendszeresen bankszámlánkat! Ha gyanús tranzakciót látunk, azonnal értesítsük a bankot.
5. Legyünk bizalmatlanok! Egy egészséges szkepticizmus sokszor elegendő a csalók kiszűrésére.
Központi védelem is érkezik
A Magyar Nemzeti Bank 2025. július 1-jétől elindította a Központi Visszaélésszűrő Rendszert (KVR), amely már a tranzakciók során képes kiszűrni a gyanús utalásokat, és figyelmeztetni a felhasználót, ha csalás gyanúja merül fel.
A csalók ma már nem „névtelenül” próbálkoznak, hanem jól ismert márkák – mint a Netflix, WizzAir, Google vagy MBH Bank – nevében lépnek fel. A célpontok mi vagyunk: a magyar felhasználók, akik egy pillanatnyi figyelmetlenséggel akár milliókat is veszíthetnek.
Ne váljunk áldozattá – figyeljünk, ellenőrizzünk, kérdezzünk. Mert a legjobb védelem még mindig a tudatos felhasználó.
