Február 14-én egy orosz drón súlyos kárt okozott a csernobili atomerőműt körülvevő védőburkolaton, mely azóta is aggodalomra ad okot világszerte. Bár sugárveszély egyelőre nem fenyeget, a károk elhárítása hatalmas anyagi terhet ró Európára, és újabb nemzetközi segítségre lesz szükség.
A drón által okozott lyuk elsőre nem tűnt jelentősnek, azonban a védőburkolat – egy hatalmas, a 2010 és 2019 között elkészült New Safe Confinement (NSC) építmény – már nem képes betölteni teljes funkcióját. Ez az óriási szerkezet, amely a 1986-os csernobili katasztrófa után épített szarkofágot veszi körül, mintegy 200 tonnányi radioaktív hulladékot zár magába, és védelmet nyújt a sugárzás ellen.
Az NSC-t több mint kétmilliárd euróból építették, élettartamát száz évre tervezték, és olyan extrém időjárási körülményeket is kibír, mint a fagyok, kánikula, viharok és földrengések. Ám arra nem készültek, hogy felette légiharc zajlik, hiszen békeidőben a térség légtere tilos a repülés számára.
Az orosz külügyi szóvivő provokációnak nevezte az esetet, az ukrán vizsgálat viszont iráni tervezésű Shahed típusú drónok bevetését állapította meg. A történtek újra rávilágítanak Csernobil sérülékenységére, és arra, hogy az atomerőmű körül továbbra is komoly nemzetközi figyelemre és támogatásra van szükség a sugárbiztonság fenntartásához.
A károk elhárítása és a biztonság megerősítése több tízmillió eurós költséget jelent, melyet várhatóan a nemzetközi közösségnek kell majd viselnie. A lyuk tehát nem csak fizikai sérülés, hanem a világ egyik legnagyobb nukleáris katasztrófájának tartós emlékhelyének biztonsági kérdését is újra napirendre hozza.
forrás: hvg.hu
