Szolgálat közben, váratlanul és fiatalon hunyt el Ecet Zsolt, a Pestlőrinci Mentőállomás elismert és szeretett bajtársa. Zsolti közel húsz éve volt az Országos Mentőszolgálat meghatározó alakja, akit most mély fájdalommal gyászol az egész bajtársi közösség.
2007. július 2-án csatlakozott a mentőszolgálathoz. Előbb mentőápolóként, majd gépkocsivezetőként dolgozott – mindig higgadtan, megbízhatóan és szakmai alázattal. Nem volt hangos, mégis minden szava súllyal bírt. Humorral átszőtt bölcsessége, embersége és nyugodt jelenléte példa volt mindenki számára. Csendes vezetőként tekintettek rá, akihez bármikor lehetett fordulni tanácsért vagy támogatásért.
A közösség második család volt számára, és ő maga is sokaknak volt “apjuk helyett apjuk”. Zenei ízlése – Whitney Houston, Ákos vagy Guns N’ Roses – nemcsak színesítette a szolgálatok hangulatát, hanem közösséget is teremtett. Egy-egy jól időzített poénjával percekig tartó nevetést váltott ki kollégáiból. Tudásával és tapasztalatával segítette a fiatalabb ápolókat, és minden helyzetben támaszt nyújtott.
Zsolt életének középpontjában a család állt. 2018-ban született meg Levente fia, akiről büszkén és szeretettel mesélt. Esténként énekkel altatta el – Ákost és Presszert dúdolva neki. Nevelt lányairól és feleségéről mindig szeretettel, tisztelettel beszélt. Kollégái szerint nemcsak családapaként, hanem bajtársként is példaértékű ember volt.
Egy bajtársa így fogalmazott:
„Ő valóban úgy élt, hogy mindenkit, akivel együtt dolgozott, közel engedett magához, és ezzel kölcsönösen formáltuk egymást.”
Zsolti újraélesztéséért bajtársai a helyszínen mindent megtettek. Szakmaiságuk, emberségük mély tiszteletet érdemel. Az Országos Mentőszolgálat Ecet Zsoltot saját halottjának tekinti.
Bár a mentők nap mint nap találkoznak veszteséggel, ez a fájdalom most különösen mély. Egy űr maradt utána, amelyet nem lehet betölteni – de lehet továbbvinni. A példáját, szeretetét és emlékét őrizzük tovább.
