Nem is kérdés, hogy mostanság elég csak bekapcsolni a tv-t, a rádiót, facebookon végig görgetni a híreket és szinte biztosan belefuthatunk a karantén és az izoláció szavak valamelyikébe. Mi több, márciustól a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg a többnyire negatív, néha viszont jótékony hatásait a teljes bezártságnak. Azonban belegondoltunk-e, hogy valójában az akár hónapig is elhúzódó kényszer- vagy önkénteskarantén hogyan befolyásolja testi-lelki egészségünket?
forrás: https://www.evidentlycochrane.net/quarantine-covid-19/
Az utóbbi időszakban számos kutatást indítottak, annak érdekében, hogy feltérképezzék, mi is áll a háttérben. A lakossági felmérések, statisztikák, orvosi beszámolók egyértelművé tették, hogy a legmarkánsabb változás az étkezési szokásainkban mutatkozott meg. A korlátozott kijárás, a boltok, piacok rövidített nyitvatartásai hozzájárultak ahhoz, hogy a friss, akár helyi termelésű, tápanyagokban, vitaminokban gazdag élelmiszerek helyett a sokkal egészségtelenebb, de hosszan elálló, egyszerűen elkészíthető, nagyobb kiszerelésű ételeket vegyük meg és fogyasszuk el. A helyzetet tovább rontotta a bezártság és kiszolgáltatottság érzésének köszönhető szorongás, depresszió és frusztráltság által kiváltott nassolási rohamok, stressz-evések, amik a felgyülemlett feszültséget hivatottak csillapítani. Érdekes módon a mediterrán népek étrendjei nagyban hozzájárulnak a különböző krónikus megbetegedések megelőzésében. A magyarázatot a mediterrán-típusú ételek alacsony só tartalma, az ételek alacsony hűfokú elkészítése és gyümölcsökben, zöldségekben gazdag ételei adják.
A csökkent fizikai aktivitás, az egészségtelen táplálkozás (pl. a fagyasztott, előre elkészített ételek szignifikánsabban magasabb sót tartalmaznak) és a stressz mind rizikófaktorok a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában pl. magasvérnyomás, stroke, érelmeszesedés (atherosclerosis). Az orvosok, kutatók egyértelmű összefüggést mutattak ki az életmódbeli változás és az említett betegségek megnövekedett esetszáma között. A hipotézist az 1918-as sapnyolnátha idejéről fennmaradt feljegyzések is alátámasztották, amik hasonló módon a kijárási tilalom időszakában tapasztalt kardiovaszkuláris betegségekhez kapcsolódó halálesetek megemelkedett számáról számoltak be.
A szakemberek tanácsa szerint a felnőtteknek biztosítaniuk kellene a heti 150 perc enyhe és 75 perc intenzív testmozgást a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának elkerülése érdekében. A WHO közzé tett egy Maradj aktív az önkéntes karantén ideje alatt is! című útmutatót, amiben megpróbál tippeket, tanácsokat adni a sportolni, mozogni vágyó emberek számára. Kihangsúlyozták az interneten, akár már ingyen is hozzáférhető edzős videókat, amik által könnyen biztosíthatjuk a professzionális és megfelelő testmozgást.
Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7199203/
