Ez a lakóház érdemelte ki elsőként az Év Cívis Háza elismerést

Az Örökségünk Debrecen II. helytörténeti konferencián, a Déri Múzeumban adták át az Év Cívis Háza elismerést 2023. szeptember 18-án.

A pályázó ingatlanok közül a Szepességi utca 51. szám alatti lakóház érdemelte ki 2023-ban az Év Cívis Háza elismerést. Az elismerést Papp László polgármester és Gábor István főépítész adták át a díjazott ingatlan tulajdonosainak.

Papp László felidézte, hogy a közgyűlés ez év májusában hagyományteremtő szándékkal hívta életre az Év Cívis Háza elismerést, amelynek célja, hogy díjazzák a cívis építészeti örökség megőrzésében élen járókat.

Debrecen mindennapjait egy nagyon jelentős fejlődés jellemzi, ez az időszak pedig felerősíti azokat a törekvéseket, hogy a változás ne úgy menjen végbe, hogy a város elveszítse azt az építészeti karakterét, értékrendszerét, amelyet cívis elődeink évszázadokon keresztül hoztak létre és ma is meghatározó Debrecen építészetét illetően – mondta a városvezető.

Papp László rámutatott, hogy a II. világháború, valamint a rendszerváltás utáni időszak jelentős mértékben átrajzolta Debrecen építészeti karakterét. Ennek részeként nagy lakótelepek alakultak ki, a kertségek – Újkert, Vénkert, Dobozikert – pedig mára már csak nevükben maradtak kertségek. Megjegyezte, a ’90-es évek második felében és a 2000-es években elindult egy nagy társasházépítési hullám, amelyet az óváros sem úszott meg.

Sok olyan épület került oda, amelyeknek nem lenne ott a helye és a szó klasszikus értelmében óvárosról már nem is beszélhetünk. Ezek a folyamatok még inkább felerősítették bennünk a szándékot, hogy amikor Debrecent egy újabb gazdaságfejlesztési hullám éri el, akkor ne járjon úgy, hogy már csak nyomokban mutatkozik meg a cívis karakter – hangsúlyozta.

Mint mondta, eldöntötték, hogy szabályozási eszközökkel szeretnék kiterjeszteni a helyi védett épületek körét, amely részeként elindítottak egy komoly munkát a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület szakmai iránymutatása mellett a városi főépítész közreműködésével.

„Jelen pillanatban 280 épület áll helyi védelem alatt, de ezt a 131 műemléki védelem alatt álló épületegyüttes mellett szeretnénk tovább bővíteni, stabilizálni a cívis házak jelentőségét és megmaradását ebben a városban. Az egyesület támogatásával további 70 olyan ingatlanra szeretnénk kiterjeszteni a helyi védettséget, amelyet úgy ítélünk meg, hogy fontos értékőrzője a debreceni építészetnek.” – tette hozzá.

A helyi védettség az egy korlátozást is jelent, amely elsősorban a tulajdonos vonatkozásában fogalmazódik meg. Egy régi épületbe a 21. század technikáját elrejteni az egy komoly kihívás. A Csokonai Teátrum felújításának folyamata megmutatta, hogy mekkora nehézség egy műemléki védettség alatt álló épület
felújítása úgy, hogy a modern színházi szakma igényeit ki tudja szolgálni, de az építészeti értéke ne alakuljon át. Nagy elismerés illeti azokat az ingatlan tulajdonosokat, akik úgy nyúlnak hozzá egy-egy ilyen épülethez, hogy tiszteletben tartják a város építészeti hagyományait – hangsúlyozta a városvezető.

Ahogy fogalmazott: amikor ezt a díjat életre hívták, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megmutassák, hogy kik azok, akik jó példával járnak el és képesek a múltat, a jelent és a jövőt közös nevezőre hozni.

Papp László elmondta, hogy a következő évtől tervezik azt a támogatási rendszert kialakítani, amely a helyi védett épületek felújítását városi támogatási formájában is kicsit kedvezőbbé teszik. – A város egyértelműen elkötelezett az építészeti örökség megőrzése iránt, teszünk is érte komoly lépéseket. Ennek egyik bizonyítéka a teljes körűen megújult Csokonai Nemzeti Színház épülete, a másik pedig a Régi Városháza épületének felújítása – húzta alá.

Forrás: DMJV

    Ez is érdekelhet