Emléktáblát avattak és emlékestet szerveztek Várkonyi Anikó (1942 – 1978) költő tiszteletére. Az eseményen Puskás István alpolgármester is részt vett.
Várkonyi Anikó debreceni költő az idén lenne nyolcvanegy éves. Elfeledett irodalmi hagyatékának ismertté tétele a város egyik fontos missziója, aminek egyik állomása emléktábla elhelyezése egykori otthona falán, a Fényes udvar 5. számú panelház homlokzatán.
Várkonyi Anikó Nagygécen született 1942. október 18–án. Édesapja a helyi református közösség lelkésze, édesanyja tanítónő volt. Középiskoláit Debrecenben járta, az egyetemet 1966–ban magyar–francia szakon, a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen végezte. Fiatal egyetemistaként kezdett publikálni, az Alföldben és a Tiszatájban jelentek meg versei. Mesterének és tanárának Görömbei András irodalomprofesszort tartotta, aki utolsó, posztumusz kötetéhez is írt előszót. Püspökladányban, Hajdúböszörményben, a debreceni Bocskai István Általános Iskolában, végül pedig a Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, ahol irodalmi szakkört is vezetett. Szépírói tehetségét Móricz Zsigmond– és SZOT–ösztöndíjjal jutalmazták. Fordított kortárs francia és lengyel verseket, vogul népköltészetet. Írt esszét a halálról, a magányról, végzett szociológiai felméréseket, készített interjúkat is. Irodalmi hagyatékát a Déri Múzeum őrzi. Várkonyi Anikó
1978–ban bekövetkezett haláláig élt a Fényes utca 5. szám alatti panelházban.
Fotók: Miskolczi János
