Az 1944-es debreceni szőnyegbombázás áldozataira emlékezve Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. június 2-án koszorúzásokat rendezett a város hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékművénél – a Medgyessy sétányon –, a Nagyállomás épületének falán elhelyezett emléktáblánál, valamint a Raktár utcán, az Ispotály templom emlékoszlopánál.
A Medgyessy sétányon, a város hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékművénél Puskás István alpolgármester úgy fogalmazott, hogy minden év június 2-án összegyűlünk, hogy városunk gyásznapjára emlékezzünk és azokra az áldozatokra, valamint veszteségekre, amelyeket 1944. június 2-án és azt követkő bombázások idején városunk elszenvedett.
Mint mondta, amikor összegyűlünk ennél az emlékműnél, mindig a főnixmadár szárnyai alatt találkozunk, azon címerállat alatt, amely számunkra a debreceniséget tudja szimbolizálni.
Csak tűzvészből több mint 180-at ismernek a debreceni krónikák. Debrecen történetének sajnos mindig is része volt a pusztulás és a pusztulásból újjászületés. Ez azt a tanulságot adja, hogy Debrecen ereje, nagysága soha sem az épületeiben volt, hanem a közösség erejében, összetartásában – mondta. Hozzátette, az 1944. június 2-ai szőnyegbombázás különösen tragikus helyet foglal el azon események sorában, amelyben a város elpusztult és újjá is született.
Debrecen közösségének az ereje a legsúlyosabb tragédiákból is át tudja segíteni a várost és újra tudja építeni saját magát. Ez az összetartó erő nagyon fontos, hogy ne vesszen el a városból. Mindannyiunknak azon kell lennünk nap, mint nap, hogy debreceniségünknek legfontosabb ereje az a lelki és szellemi közösség, amit mi Debrecennek nevezünk, az együtt tudjon maradni.
Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a Déri Múzeumban a mai naptól látható az a kiálltás, amely a 80 évvel ezelőtti eseményekre emlékezik.
Szőllősi Béla, a Magyar Posta Zrt. kelet-magyarországi igazgatója beszédében arról szólt, hogy a 80 évvel ezelőtti események mély sebeket ejtettek a debreceniek életében, a borzasztó pusztítás emléke pedig generációkon át tovább él. Mint mondta, a tragikus napon 1200 ember halt meg értelmetlenül, köztük száznál is több postás és vasutas, további hétszáz ember pedig megsérült. – Családok sokaságának élete és sorsa megváltozott azon a szörnyű napon – emlékeztetett. Hozzáfűzte, a bombázás nem csak az épületeket, a várost rombolta le, hanem családokat szakított szét, álmokat zúzott össze és jövőket tett tönkre. Mint mondta, a bombázás örök mementóként szolgál számunkra, hogy a békét mindig megőrizzük és védjük.
Az emlékezés az Ispotály templom emlékműnél ért véget, ahol a résztvevők szintén koszorúkat helyeztek el.
