Svédországban libamáj, kaviárral töltött tojás, füstölt lazac, Brazíliában sült pulyka és gyümölcsök, Japánban pedig KFC-s csirkekosarak kerülnek az ünnepi asztalra. Ebből is látszik, hogy minden nemzetnek megvan a saját ünnepi fogása. Lássuk, hogy nálunk, magyaroknál mi és miért kerül általában az asztalra karácsonykor.
Egy klasszikus karácsonyi menü a halászlétől kezdve, a töltött káposztán át a mákos bejgliből áll. Ez persze nemcsak a kiadós étkezésekről és a magyaros ízekről szól. Az ünnepi menü összeállítása szorosan összefonódik a keresztény és népi hagyományokkal, és természetesen a hiedelmekkel is.
A tradicionálissá vált alapanyagok elsősorban a jövő évi bőség és egészség megszerzése érdekében kerültek az ételekbe.
Kezdjük a halászlétől.
A hal szimbóluma leginkább a Bibliából ismert, ezen túl pedig népi hiedelmek is kapcsolhatók hozzá. A hal egy keresztény szimbólum – Krisztust és a hívő embereket is jelképezi. A keresztény hagyományban az adventi böjt időszaka 1966-ig roppant szigorú volt. Attól az évtől azonban már bővülhetett a menü a szentestei vacsorában, és a hal sem hiányozhatott az asztalról. Továbbá a hal a hiedelmek szerint a pikkelye miatt jelentős, ami pénzt hoz a házhoz.
A töltött káposzta vagy alföldi nevén szárma vagy Erdélyben takart a magyar konyha egyik jellegzetes téli étele. A feltöltött kamrát szimbolizálja.
Főételnek népszerű a disznóhús is. Ennek a fontosságát az újévi menüből ismerjük. Ahhoz hasonlóan a karácsonyi asztalon is a szerencsét jelképezi. Karácsony másnapján a karácsonyi főétel általában disznóból készült a múlt században is, mivel az „előre túr”, így segíti a család előrejutását, míg tyúk, illetve szárnyas nem kerülhetett az asztalra, mert az elkaparja a szerencsét.
A diós és mákos bejgli sem hiányozhat a menüből. A hiedelmek szerint a diót a rontás ellen kell fogyasztani, a mákos bejgli pedig a bőséget, boldogságot jelenti, továbbá szerelmi jóslatok is kapcsolódnak az utóbbihoz. Úgy tartották, hogy a karácsonyi vacsoránál, ha a fiatal lány lekapja a család egyik férfitagja villájáról az első falat mákos tésztát és kiszalad vele a ház elé, olyan nevű lesz a férje, amilyen nevű férfi először a ház felé jár. A bejgli eredetileg zsidó ünnepi étel volt, csak a 19. század óta vált ismertté nálunk.
A mézeskalács mára már kihagyhatatlan eleme a karácsonyi készülődésnek. Nem csak asztalra kerülhet, hanem karácsonyfára díszként, vagy csomagokba ajándékként is. A díszítése pedig egy külön elfoglaltság, kikapcsolódás az egész család számára.
Reméljük, hogy cikkünkkel garantáltan meghoztuk az étvágyat a karácsonyi menühöz.
