Nógrádi György – Világpolitika 2022

Március 9-én este a Kölcsey Központban tartott előadást Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Világpolitika 2022 címmel. 

Ebben a cikkben egy rövid összefoglalót olvashatnak az előadás első szegmensére vonatkozólag, mely a jelenlegi politikai nagyhatalmak erőviszonyait vázolja fel. Ezt egy következő cikkben folytatjuk a mai nap folyamán, melynek témája az orosz-ukrán válság lesz, ami talán legközpontibb témája volt ennek az előadásnak, mely a Debreceni Hallgatók Politikatudományi Egyesületének szervezésében valósulhatott meg.

 

Amerikai Egyesült Államok:

Nógrádi György úgy gondolja, hogy az USA-nak rendkívüli dilemmái vannak manapság, melyek közül talán az egyik legrelevánsabb Kína kérdése, miszerint, hogy mit is kezdjen vele. Úgy látja, hogy az USA számára a NATO és Transzatlanti térség leértékelődött, most van az utolsó pont, amikor meg tudja állítani Kínát. A kérdés az az, hogy ez milyen formában valósuljon meg: katonailag, politikailag, vagy éppen gazdasági szankciók által? 

A második dilemma az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozóan a társadalmat érinti, melynek alapvető jellemzője a jelentősen megosztottsága. Nógrádi szerint nem veszünk, vagy éppen nem akarunk tudomást venni arról, hogy pár éven belül fehér kisebbségről beszélhetünk az USA esetében, viszont jelenleg még nem kap elég figyelmet ez a jelenség.

Obama személyét is kiemelte a biztonságpolitikai szakértő, akiről úgy nyilatkozott, hogy nem ő volt az utolsó színes bőrű amerikai elnök. 

Visszamenve a történelemben 20-40 évet, elmondható, hogy alig találni kompetens vezetőt amerika történetében. Mindenki abban bízott, hogy Trumpot követően Biden egy pozitív változást hoz, ez viszont nem így történt az Ő véleménye szerint. 

 

 

 

Kína:

Eurázsia és Afrika minden országában, illetve Ausztráliában is Kína az első, egyedül Európán belül találhatunk még országokat, igz csekély számban, amelyek külkapcsolatát tekintve inkább az USA felé tendálnak. Egy nagyon érdekes kérdés Kína esetében Tajvan esetleges okkupációja, mely a szakértő szerint kizárólag idő kérdése.

 

Iszonyú érdekes Kína helyzete a környező országokkal folytatott diplomácia kapcsolatokra vonatkozólag, ugyanakkor az még inkább, hogy nem tulajdonít különösebben nagyobb jelentőséget ennek. Az emögött húzódó ok pedig nem más, minthogy egy nagy stratégiai célja van, még pedig az, hogy visszaszerezze Szibériát az oroszoktól, melynek egyedüli módjával tisztában is van – ennek megfelelően cselekszi – hiszen átlátják azt, hogy egy meggyengült Oroszország esetében, amint Putyin már nincs hatalmon, ez kivitelezhetővé válik. 

 

Egy pár nappal ezelőtti közvéleménykutatás arra az eredményre jutott, hogy hazánkban a legkedveltebb külföldi vezető nem más, mint az orosz elnök. 

 

Hol áll Európa ma?

A szakértő álláspontja szerint Európa már régen nem gazdasági játékos, pusztán úgy teszünk, mintha azok lennénk, de ez a kijelentés nem megalapozott. A jelenlegi erő megoszlási helyzet a kontinens tekintetében 3 középhatalomban csúcsosodik ki:

  • Nagy-Britannia
      • mind tudjuk, hogy 2020-ban kilépett az Európai Unióból, melyre vonatkozólag a szakértő szerint hiba volt népszavazást kiírni. 
      • A Brexitnek egy lényegi következménye van, az, hogy innentől kezdve nem kapjuk meg az angolszász-világ hírszerző anyagait. 
  • Franciaország
      • jelenleg államfőválasztás előtt állnak. Emmanuel Macron minden erővel azon dolgozik, hogy ellenfele a szélsőséges oldalak egyikéről érkezzen, hiszen ezzel garantálni tudja saját maga számára a megfelelő számú támogatottságot az újraválasztása céljából. 
  • Németország
    • Kijelenthető, hogy a 2015-ös válságot megelőzően Angela Merkel igen sikeres volt, amelynek a menekültválság vetett véget
    • Merkel volt az első, így egyetlen német kancellár, aki nem bukott meg a hatalomban eltöltött éveik végén. 

 

 

nógrádi györgy, világpolitika, előadás, közélet, kultúra, politika, usa, kína, oroszország, németország, nagy-britannia, brexit, franciaország, nagyhatalmak, európa, európai unió, putyin, merkel, macron, biden, trump, biztonságpolitika

Ez is érdekelhet