A női szerepek megváltoztak, mind az életben, mind a gyermekeknek szánt mesékben.
A passzív nőalak, mint egyfajta nőeszmény, lassan felszívódott, és megjelentek a cselekvő, kalandot kereső, vakmerő hercegnők. A céljaik is mások: már nem az igaz szerelemre vágynak, a világ megmentése a cél. Nincs szükség mágikus csókokra és szőke hercegekre fehér lovon.
1937-ben mutatták be a Hófehérke és a hét törpe című animációs filmet. Hófehérke tehát az első Disney hercegnő. Személyiségét tekintve klasszikus naiva: hiszékeny, kedves, törődő, leghőbb vágya az igaz szerelem. Tragédiája, hogy gonosz mostohája kihasználja jóhiszeműségét és megmérgezi. Hófehérke nem képes tenni magáért, a herceg az, aki megmenti őt.
A következő Disney hercegnő Hamupipőke (1950), a cselédlányból lett hercegnő.
Az örökké kedves, gondoskodó Hamupipőke méltósággal viseli sanyarú sorsát, de nem mer kiállni önmagáért. Ő sem cselekvő nőalak, inkább passzivitás jellemzi. Szolgasorsának tündérkeresztanyja és a herceg szerelme vet véget.
Csipkerózsika (1959) a legpasszívabb Disney hercegnő, még a személyiségét sem sikerül megismernünk, mert a történet túlnyomó részében alszik. Tragikus átok sújtja, melyet csak az igaz szerelem csókja törhet meg. A klasszikus bajba jutott hölgy szerepében tetszeleg.
A kis hableány (1989) az első cselekvő hercegnő. Kíváncsi, bátor, de még mindig túlságosan megvezethető karakter. Hatalmas áldozatokat hoz a szerelemért, és igazából nincs is semmiféle célja a szerelmen kívül.
A Szépség és a szörnyeteg (1991) Belle-je több szempontból is újító: őt nem a szerelem motiválja, hanem a tudásszomj és az olvasás szeretete. Célja, hogy kiszabadítsa édesapját a szörnyeteg karmai közül, később, pedig az, hogy megszelídítse a szörnyet és megtörje annak átkát. Belle az első olyan Disney hercegnő, akit nem kell megmenteni, mert ő maga a megmentő.
Aladdin (1992) Jázminja az a hercegnő, akit nem lehet megvásárolni. Az ő vágya az, hogy függetlenné váljon, hogy teljes értékű emberként kezeljék, és beleszólhasson a birodalom kormányzásába. A saját szabályai szerint szeretne élni. Jázmin karaktere áll legközelebb a modern nő alakjához.
Herkules (1997) kedvese, Megara az első olyan Disney hercegnő, aki nyíltan használja saját vonzerejét. Kacér, kissé fanyar figura, igazi femme fatale. Csalódott a férfiakban, eleinte negatív szereplőnek tűnik, hiszen Hádésznak dolgozik. A szerelem számára nem opció, szabadságra vágyik és nem arra, hogy egy férfi tárgyként kezelje. Persze a bájos, és kissé esetlen Herkules végül mégis elnyeri a szívét.
Ki kell emelnünk Tianát, A hercegnő és a béka (2009) főhősnőjét. Tiana az első fekete Disney hercegnő. Rá már egy cseppet sem jellemző a naivitás; keményen küzd az álmaiért. Józan gondolkodású, ám a sorsa mégis meseszerű fordulatokat vesz. Habár az ő célja sem a szerelem, rá kell ébrednie, hogy igenis fontos része az életnek. A hercegnő és a béka animációs film esetében a herceg alakja kerül passzív szerepbe, Tiana pedig az aktív fél. Nem csak megtöri a herceget sújtó átkot, hanem segít neki a legtöbbet kihozni magából. Közösen építik fel az életüket és az álmaikat, nem hullik az ölükbe a lehetőség úgy, mint a legelső Disney mesék szerelmespárjainak.
Aranyhaj (Aranyhaj és a nagy gubanc – 2010) abból a szempontból újító, hogy már nem a tökéletes, eszményi nőalak, mint a legelső Disney-hercegnők, vannak hibái, hangulatingadozásai, olykor túlságosan akaratos, sőt, erőszakos. Rabságban él, nevelőanyja kihasználja varázslatos képességét, az egész életét hazugságok hálója szövi át. Megmentésre szorul, de végül mégis saját döntése alapján hagyja el a tornyot, melybe 18 évig bezárva élt. Aranyhaj „hercege” egy közönséges bandita, aki mindamellett, hogy egy körözött bűnöző, még rendkívül hiú és dörzsölt is. Ebben a mesében nem érvényesül az első látásra szerelem, a főszereplők fokozatosan szeretnek egymásba. A hercegnő elsődleges célkitűzése a szabadság és az identitáskeresés.
A következő hősnőnk Merida (Merida, a bátor – 2012), a hercegnő, aki megküzd a saját kezéért. A rakoncátlan kelta hercegnő csupa rossz döntést hoz története során, de ki is javítja a hibáit. Nem illik bele a klasszikus női szerepbe, nem izgatja a szerelem és a házasság gondolata. Vágyai szemben állnak a hagyománnyal, így kerül összetűzésbe az édesanyjával, aki a szokások híve. Merida története azért egyedülálló, mert egy anya-lánya kapcsolatot mutat be, még a szerelemnél is fontosabb értékről szól, a családról.
Végül, de nem utolsó sorban Jégvarázs (2013) nőalakjait vizsgáljuk. Anna jelleme hasonlít a klasszikus Disney hercegnőkéhez: setesuta, veszélyesen naiv, de bátor és bármit megtesz azért, akit szeret. Nővérével eltávolodnak egymástól, legáhítottabb vágya tehát, hogy ismét közelebb kerüljenek egymáshoz.
Vele szemben testvére, Elsa hűvös és felelősségteljes, áldozatkész, érett figura. Képességét nem tudja kordában tartani, ezért elszigetelődik másoktól, hogy ne tudjon ártani senkinek.
Míg Anna eszét elveszi a szerelem, Elsának meg sem fordul a fejében, hogy valaha is romantikus kapcsolatba kerüljön valakivel.
Anna az első olyan Disney hercegnő, akinek nincs szerencséje a szerelemben. Túl hamar mond igent egy olyan személynek, akit nem is ismer igazán. A Merida, a bátor-hoz hasonlóan a Jégvarázs is a családi kötelék fontosságát állítja centrumba a szerelem helyett.
A legújabb Disney hercegnők Mulan (1998) példáját követik. Nem csak a saját, hanem egy egész nép sorsa van a kezükben. Mulan képtelen beilleszkedni a klasszikus kínai női szerepbe. Igazi amazon, idősödő édesapja helyett vonul be katonának, majd az egész birodalmat megmenti.
Vaiana (2016) és Raya (Raya és az utolsó sárkány – 2021) célja is a világ megmentése. A legújabb Disney mesékben még csak meg sem jelenik a szerelem, mint cél, hiszen sokkal súlyosabb konfliktusok állnak a központban.
Biró Kincső
