Parajdon már gyászolják Erdély egyik legismertebb látványosságát: a parajdi sóbánya bezárása és a bánya víz alá kerülésének veszélye megrázta a helyi közösséget és a turistákat egyaránt. Az elmúlt napok heves esőzései miatt a közeli Korond-patak áradása katasztrófával fenyegeti a több évszázados múlttal rendelkező létesítményt.
Mi történt pontosan?
Május elején észleltek vízszivárgást a parajdi sóbányában. A hatóságok ekkor úgy döntöttek, hogy határozatlan időre bezárják a látogatók elől a bányát. A döntés hátterében a biztonsági kockázatok álltak: a geofólia, amely a Korond-patakot elválasztja a sóbányától, megsérült. A víz beszivárgott a bányába, és a szakértők figyelmeztettek: ha az esőzések nem enyhülnek, az egész bánya teljesen víz alá kerülhet.
Az elmúlt napokban azonban a helyzet súlyosbodott. A patak vízhozama rekordmértékűre, másodpercenként 50 köbméterre nőtt, és tovább növeli az alámosódás kockázatát. A helyszínen folyamatosan dolgoznak a szakemberek, hogy elvezessék a vizet és megerősítsék a védműveket, de az idő ellenük dolgozik.
Gazdasági és érzelmi veszteség
A parajdi sóbánya nem csupán egy turistalátványosság. Ez Székelyföld egyik gazdasági motorja, évente több százezer látogatót vonz, és több száz ember megélhetését biztosítja – legyen szó idegenvezetőkről, kereskedőkről vagy vendéglátósokról.
A helyiek és az oda látogatók most már gyertyákat gyújtanak a bánya bejárata előtt. A falu lakói szerint a sóbánya „több mint munkahely – ez a szívünk”. Egyesek már most attól tartanak, hogy a bánya sosem nyithat ki újra a korábbi formájában.
Van még remény?
A megyei katasztrófavédelem és a bányamérnökök minden lehetséges módon próbálják megmenteni a sóbányát. A tervek között szerepel újabb vízelvezető rendszerek építése, a sérült geofóliák javítása, és a vízszint csökkentése. A következő napok kritikusak – ha nem sikerül megfékezni az áradást, a parajdi sóbánya örökre elveszhet.
Egy korszak vége?
A parajdi sóbánya története egészen a 18. századig nyúlik vissza. Föld alatti temploma, gyógyhatású levegője és hatalmas sókristály falai miatt világszerte ismert volt. Most azonban úgy tűnik, egy természetes katasztrófa nyomán végleg lehúzhatja a rolót.
A helyiek bíznak benne, hogy a természet még nem mondta ki az utolsó szót – és a sós könnyek mögött újra felragyoghat a remény.
