Valentin-nap alkalmából elhoztuk számotokra a magyar irodalom legszebb szerelmes verseit és novelláit. Szeretni minden nyelven más, de magyarul szeretni a legszebb. Csak a magyar nyelv képes ilyen finoman és őszintén kifejezni a szerelem árnyalatait.
Valentin-nap alkalmából elhoztuk számotokra a magyar irodalom legszebb szerelmes verseit és novelláit. Szeretni minden nyelven más, de magyarul szeretni a legszebb. Csak a magyar nyelv képes ilyen finoman és őszintén kifejezni a szerelem árnyalatait.
Déry Tibor: Szerelem
Déry Tibor 1956-os novellája egy szívszorítóan gyönyörű történet B-ről, a férfiról, aki hosszú évek után szabadul a börtönből, és végre hazatérhet a feleségéhez. A szerző a legkomolyabb szerelmet mutatja be, amelyet két ember egymás iránt érezhet.
Érdekesség, hogy a történetet Makk Károly 1971-ben filmre vitte Darvas Iván és Törőcsik Mari főszereplésével.
A novellát itt meghallgathatjátok: Déry Tibor – Szerelem (hangoskönyv / novella)
Csáth Géza: A vörös Eszti
Csáth Géza szerelmeseit Andersen meséi kötik össze. Az elbeszélő egy múltbéli szerelemre tekint vissza, egy gyermeki szerelmet mutat be. Vörös Eszti legendás irodalmi alak, gyönyörű és éteri, mintha maga is egy Andersen meséből lépett volna elő. A gyermeki szív őszintesége és a mesék bája megtisztítja ezt a társadalom által megítélt viszonyt.
Gárdonyi Géza: Mi az a szerelem?
Egy kissé pökhendi fiú, aki Schopenhauert olvas, és egy karakán kislány. Főhőseink kapcsolata választ ad a novella központi kérdésére, hogy mi is az a szerelem.
“A szerelem két különnemü egyén pozitiv és negativ villamosságának ösztönös találkozása.” – vallja az elbeszélő. Évek telnek el, mire ráébred, hogy a szerelmet nem lehet definiálni, a filozófia nem ad választ a kérdéseire. A szerelem egy kislány, aki szereti a gyöngyvirágot. A szerelem nem értelmes, nem logikus, hanem szép.
A novellát itt elolvashatjátok.
Krúdy Gyula : A szerelem lexikona
A szerelmesek ünnepén kihagyhatatlan Krúdy és a Szindbád novellák. Szindbád, a nyughatatlan férfialak, aki a világ összes nőjét szereti, A szerelem lexikona című novellában újabb felfedezőútra indul akár, Kolombusz. “Mert hiszen a szerelem azokon a világtájakon is van, ahol még ez a nagy utazó sem fordult meg “. Szindbád lexikont szerkeszt a szerelemről, amely jelen van a világ minden táján, de legfőként az álmok birodalmában.
Füst Milán – A feleségem története
Füst Milán 1942-es regénye mára klasszikussá vált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel. A történet egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzátartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy „egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon… S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap. A lelkemet teszem rá, hogy így lesz. Különben minek élni?” A regényből 2021-ben filmadaptáció is megjelent, Enyedi Ildikó rendezésében.
A könyvet itt olvashatjátok el online.
Szerb Antal – Szerelem a palackban
Szerb Antal azonos címmel megjelent kötetében úgy jeleníti meg a történelmi alakokat, hogy közben saját koráról és önmagáról nyilatkozik. A látszólagos tárgyilagosság mögött személyesség húzódik meg. Poszler György, a kötet szerkesztője így számol be a novellagyűjtemény utószavában: „Értékeket őriz, hagyományokat folytat. Szemléleteket robbant, formákat újít. Mélyen benne a nemzeti és európai kultúrában. Romantikus és racionalista. Misztikus és aufklérista. Romantikus, de már kételkedik is benne. Misztikus, de már mosolyog is rajta. És romantikában és racionalitásban, misztikában és aufklérizmusban és fölött, mélyen humanista. Ezért taszíthatta ki mindenfajta barbárság. Szinte vallomásos próza – erős lírai vonzattal. Ironizálva, hogy tompuljon a vallomásos jelleg. Szkeptikusan, hogy tompuljon a lírai jelleg. Nem akar meghatódni, ezért félénken mosolyog.„
Karinthy Frigyes – Kiment-e a szerelem a divatból?
A „Gondolatok egy amerikai interju körül” alcímmel ellátott novella Karinthy megszokott, humoros stílusában értekezik a szerelemről, de a humor fedésében valódi szépet találunk. „Az egészséges szerelem nem ártalom és gátlás, sőt minden ártalom és gátlás orvossága – de nem is célja, hanem feltétele az életnek, nem ott végződik, hanem ott kezdődik, ahol két igaz ember, férfi és nő, megtalálja egymást, hogy attól fogva együtt keressék az élet értelmét és tartalmát.”
Kosztolányi Dezső – Szeptemberi áhitat
A Szeptemberi áhitat Kosztolányi egyetlen verse, amit nem mutatott meg a feleségének. A sorokat a szeretőjének írta, akivel élete utolsó éveiben Füst Milán segítségével titokban levelezett. A 1935-ös Nyugat októberi lapszámában fenntartották a Szeptemberi áhitatnak a helyet – és ez jó döntés volt, mert a vers nagy sikert aratott. Ugyanebben a lapszámban megjelent Kosztolányi feleségének, Harmos Ilonának a novellája, így ő is kapott egy tiszteletpéldányt abból a lapból, amelyben férje egy másik nőnek írt verset jelentet meg.
Radnóti Miklós – Szakítottunk
A magyar költőket nem csak a szerelem, hanem a szerelem befejeződése is megihlette – rengeteg szomorú, búcsúzó vers is született. Radnóti Csehországban ismerte meg Tinit, aki a Szakítottunk verset ihlette. Eközben a budapesti kedvesével is levelezett, majd egy év múlva hazatért, és elfelejtettee Tinit.
Bíró Kincső – Kántor-Újvári Gerda
