Ez a szomorú látvány fogadja azokat akik kilátogatnak a Vekeri-tóhoz. A talaj szikes, az állatok jó része eltűnt.
A ma is népszerű kirándulóhely egykoron többek között sétahajóval és kilátóval is várta a látogatókat, illetve kemping-világtalálkozónak és rockfesztiváloknak is helyet adott.
Víz nem sok maradt a mederben és vélhetően ez is eltűnik ha tovább marad a hőség.
1974 januárjában rendelte meg a Vekeri-tó létrehozását az akkori FEFAG a Tivizigtől. Eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül úgy döntöttek, hogy egy 17 hektáros és egy egyhektáros tó épül. A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A Kati-éren keresztül oldották meg a vízutánpótlást és ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet építettek.A Vekeri-Pihenőközpontot 1976 április 30.-án nyitották meg a látogatók előtt.
Az ország egyik legnagyobb vízgazdálkodási-vízrendezési beruházása Debrecenben valósul meg. Ez nem más mint a Civaqua-program, ami majd megoldást jelenthet a Vekeri-tó kiszáradására is. A tavasszal elindított projekt keretében a Tisza vize a Keleti-főcsatornán keresztül eljut a városba, a Tócó-patakba. Ezt viszik majd el a második ütemben a Nagyerdőbe, a harmadik ütemben pedig a város keleti részén lévő víztározókhoz és jóléti tavakhoz, így többek között a Vekeri-tóhoz is.
