„Régi szép idők…” – sóhajtott fel örömében többszáz debreceni fanatikus szurkoló, miközben vasúti kocsijuk október 25-én este befutott Nyíregyháza állomására. A DVSC ugyanis hosszú évek után újra a szabolcsiaknál vendégeskedett. A hangulat pazar volt, a futball kevésbé: igazságos 1-1-es döntetlen született.
Az egykori derbiket hiánytalanul felidézte a találkozó, hiszen a két tábor elképesztő atmoszférát varázsolt a tribünre. A vasárnap esti időpont sem tántorította el a cívisvárosiakat attól, hogy útnak induljanak talán legnagyobb riválisuk, a Nyíregyháza Spartacus stadionja felé. A lelátón már korán megteltek a széksorok. A vendégszektorban csaknem kettőezer szurkoló foglalt helyet, velük szemben, a hazai b-közép csakugyan tetemes drukkerhadat állított ki. Néhány perccel fél nyolc előtt megérkeztek a főszereplők is, a labda pedig útjára indult. Komoly helyzetet a Lokinak nem sikerült kialakítania, a védelemben pedig több hazai akció során is bizonytalanság mutatkozott. A nyomás egyre fojtóbbá vált Kondás Elemér tanítványai számára. Alig negyedóra telt el, a piros-kékek jöhettek szöglettel. Az egyedülállóan tüzes hangulat okozta kezdeti riadalom gyorsan meg is bosszulta magát. A tizenhatos közepe felé csavarodó labdát az üresen hagyott Jánvári szemfüles mozdulattal juttatta Gróf Dávid hálójába. Az első játékrész gyakorlatilag egyetlen meghatározó pillanata ebben ki is merült. Félidőben 1-0 állt az eredményjelzőn. A hajdúságiak harci kedvét sötét foltok árnyékolták be – ahogy némelyek kabátját is.
A vendégek számára fenntartott terület fekete korlátján ugyanis gépzsírként azonosított anyag fénylett. Erre azonban többen nem számítottak és a vasba kapaszkodva keresték pontos helyüket. A „zsíros” közjáték magyarázataképp a szabolcsi klub kifejtette, hogy nem tudnak róla, miként került oda az anyag. Így valószínűsíthető, hogy pusztán szurkolói „meglepetésről” lehet szó.
A félidő fekete foltjait feledtetve a második felvonás kezdetén a DVSC játékosai igyekeztek agilisabban kezelni a labdát és rohamozni riválisuk kapuját. Kiváltképp veszélyes szituáció azonban továbbra sem alakult ki. Dzsudzsák Balázs és Bódi Ádám is a labda mögé állt szabadrúgásnál, de egyikük lába sem sült el úgy, hogy Fejér-kapus pulzusát akár minimálisan is megemelje. Egészen a hajráig nem akadt különösebben emlékezetes pillanat. No, persze, igaz, hogy a klasszikus értelmében említendő meccshangulat szinte minden egyes momentuma felejthetetlen marad. Magában már mindenki elkönyvelte, hogy a Nyíregyháza legyőzi a diadalittas cívisvárosiakat, amikor Gróf előrerohant, hiszen szöglet következett. Zavar támadt a Szpari védelmi gépezetében, a labda táncolt. Egészen az ötös szélénél várakozó Pintér Ádámig. Az ifjú lokista minden erejét beleadta a lövésbe és jobbal védhetetlen gólt bombázott. A 93. percben született találat le is zárta a találkozót. A második negyvenöt percben jóval magabiztosabban és megfontoltabban teljesítő Loki megérdemelten harcolta ki az egy pontot Nyíregyházán. A végeredmény 1-1 lett.
Összességében azt mondhatjuk, hogy hiába nem sikerült teljes mértékben érvényesíteni akaratukat Dzsudzsák Balázséknak, igazságos döntetlen született. A DVSC 2012 óta tartja veretlenségét ősi riválisa ellen, idén pedig egyenesen, büszke léptekkel menetel az élvonalba való visszajutás felé.
