Táncra Fel! sorozatunkban debreceni tánciskolák és művészeti csoportok vezetőivel beszélgetünk a kezdetekről, a sikerekről, kulisszatitkokról és persze a táncról. Ma a Debreceni Majorette Együttes két ikonikus alakjával, Kissné Szabó Beatrixszal és Jónásné Bacsó Mónikával beszélgettem.
Tudnátok kicsit mesélni a kezdetekről? Hogyan indult az együttes? Mi motivált a létrehozásához?
J.B.M.: “Nem bennünket motivált, mert az együttest nem mi hoztuk létre, hanem a keresztanyánk, dr. Tóthné Rozsályi Judit, aki akkor a Debreceni Táncklub vezetője, illetve a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola testnevelő tanára volt. Ezáltal ugyanúgy kötődött a zenekarhoz, mint a táncoslányokhoz. Mikor Genfből kapott egy mazsorettbotot és megkérdezte tőle a sógornője, hogy nem tudnál-e kezdeni vele valamit, hátha valami jó kis felvonulás nálatok is lenne, akkor jól jött, hogy keresztanyánk ritmikus sportgimnasztikázott hosszó évekig. Majd 1980-ban megalakult a Debreceni Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette Együttes, Fejes Mártonnal és dr. Kammerer Andrással. Az első mazsorett csoport a kodályos ügyes lányokból és a táncoslányokból alakult ki. 1981-ben vonultunk először a virágkarneválon és mi már akkor is részt vettünk benne.”
K.Sz.B.: “Mi is versenytáncoltunk, így lettünk mazsorettesek. Mindketten tanítani akartuk tovább a kisebbeket akár táncra, akár mazsorettre és így is lett. Táncot és mazsorettet is tanítottunk. Móni már 35, én már 31 éve tanítok. A kötődés olyan meghatározóvá vált, hogy ez lett a munkák. Bár Móni pszichológiát, én pedig angol nyelv tanári szakot végeztem, de csak a mazsorettel foglalkozunk.”
Mi volt az első nagyobb mérföldkő?
K.Sz.B.: “Rögtön az első virágkarnevál. Az, hogy megláttak, meghallottak minket. Rengetegen is voltunk a zenekar miatt. Sajnos akkor még 3 évente volt virágkarnevál, majd 1986-tól minden évben. Egy igazán nagy mérföldkő, mikor 1987-ben kiutazhattunk az NSZK-ba egy mazsorett és fúvós fesztiválra. Onnantól minden évben mehettünk külföldre.”
Milyen korosztályt vártok az órákra?
J.B.M.: “Nekünk már vannak olyan tanítványaink, akinek már a gyereke is hozzánk jár. Nagyon sok kicsi lányt behoznak, már 3 éves kortól, hiszen ide járt az anyukája és ő is szeretné elkezdeni. A leghálásabb korosztály a kisiskolások, nekik már van kitartásuk, igazán érdeklődnek a mazsorett iránt. Az óvodásokkal is sok mindent el lehet érni, ritmusérzéket, a mozgáskultúrát fejleszteni. Sok mindent meg lehet tanítani nekik játékosan, akár egy plüss macival. Érdekes módón mostanában a felsősök is megérkeznek hozzánk. Eleinte nem volt könnyű, hiszen ők már a mi fesztiválrendszerünkben magas elvárások elé vannak állítva, de nem lehetetlen. Ezeken túlmutatóan van nálunk egy seniorcsoport az Anyatigrisek, ahová az anyukák járnak.”
Kinek köszönhetitek a tánc szeretetét? Milyen műfajokkal ismerkedtetek meg mielőtt a jelenlegibe kezdtetek volna?
K.Sz.B.: “Kezdjük keresztanyánkkal, aki Debrecen táncpedagógusa volt. Ő általa lettünk táncosok. Volt anno egy művészi torna csoportja, ovisként oda jártunk. Aztán mindketten versenytáncoltunk, némileg a balettet is megpróbáltuk. Anyu meg apu balettesek voltak, illetve apu tornász volt, viszont a balettesek igényeltek tartó fiúkat, így a tornász fiúk besegítettek. Móni versenytáncon ragadt, mert volt párja és egészen A osztályos kategóriáig táncolt. Nekem egy idő után nem volt párom, így azt abba hagytam, de mellette folyamatosan táncoltam a Hajdúban 8 éves koromtól kezdve és ott 16 évig táncoltam. Mindketten ezek mellett még mazsoretteztünk.
J.B.M.: “A tánc által végül mindketten megtaláltuk a párjainkat. Bea a Hajdúban, én versenytáncon, tehát a párjaink is táncosok. Így ők is szívesen ott vannak velünk minden mazsorett fesztiválon segítenek, szurkolnak.”
K.Sz.B.: “A gyerekeink is mazsorettesek lettek. Móni nagylánya már Törökbálinton tanít is. A kisebbik lánya és az én lányom együtt mazsoretteznek már 12 éve. Az én lányom mellette versenytáncol is. Tehát ők is viszik tovább a dolgot és valószínű, hogy a két kisebbik be is fog segíteni a mazsorett együttesben.”
Egy fesztivál, vagy egy virágkarnevál előtt, hogyan zajlik egy felkészülés?
J.B.M.: “A virágkarnevál az egy óriási lélegzetű dolog. Különböző szintű csoportokat kell összehangolni nem csak egymással, hanem a zenekarral is. Zenét választunk, majd a különböző tudású csoportokat külön-külön készítjük fel egy nagy koreográfiára. Ha ez megvan, akkor keresünk egy olyan helyet, ahol mondjuk 100-120-an elférünk és elpróbáljuk sokszor. Gyakorlatilag az augusztus 20-i előtti két hét az olya, hogy bent lakunk a próbateremben, vagy azon a helyen ahol tartjuk a próbákat.”
K.Sz.B.: “Ennek a szövetségnek, amiben mi vagyunk, a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség, fesztivál rendszere van. Ez úgy lett megalkotva, hogy nem egy darab első helyezet van, hanem a csoportokat 4 kategóriában értékelik: kiemelt arany, arany, ezüst és bronz oklevelet lehet kapni. Egy-egy ilyen fesztiválra folyamatos a felkészülés. Évente 12-14 fesztivál van, amiket országszerte rendeznek. Mi is bevállaljuk két évente, így április 9-10-én megrendezzük a 26-27. Debreceni Országos Mazsorett Fesztivált.”
Ha szeretnétek tudni, hogyan szerepel a DME az Országos Mazsorett Fesztiválon, kövessetek minket figyelemmel.
debreceni mazsorett együttes – mindenkinek aki szereti őket – Keresési találatok | Facebook
Szabó Dóra Zsófia
