Megemelkedik a minimálbér, több adókedvezményt és adóvisszatérítést igényelhetünk. A minimálbér alapján kiszámolt támogatások is növekednek, a nyugdíjemelés is január 1-től lép életbe.
A legtöbbet hallott adókedvezmény a gyereket nevelő szülők adóvisszatérítéséről szólt. A szülők visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, legfeljebb 809 ezer forintot. A visszatérítéshez szükséges nyilatkozat leadási határideje 2021. december 31-án volt, de aki erről elfeledkezett, az sem maradt le végérvényesen. Ennek ellenére nekik nem február 15-ig fogják visszautalni a tavalyi befizetett adójukat, hanem a tavaszi adóbevallás után 30 napon belül, ha az adóbevallásban visszaigénylik az összeget.
A kormány visszahozza a 2009-es 13. havi nyugdíjat, ezt februárban kapják meg a nyugdíjasok. A nyugdíj ezen kívül is a tervezettnél jobban emelkedik, a szabály szerint az inflációval együtt nőnek a nyugdíjak, ez az eredeti 3% helyett 5% lett. A 2021 nyarán elfogadott 2022-es év inflációs költségvetése várhatóan nem valós, az MNB decemberi számítása szerint a 2022-es infláció jobb esetben 4,7%, legrosszabb esetben 5,1% lesz.
A minimálbér bruttó 200 ezer forintra emelkedik, vagyis nettó 133 ezer forintra. A garantált bérminimum 260 ezer forintra nő. Ez azt is jelenti, hogy több, a minimálbér alapján számolt juttatás is emelkedik:
- az aktuális minimálbér egy napi összege az álláskeresési járadék, tehát 6667 forint,
- a táppénz napi maximuma a minimálbér tizenötöde, vagyis 11 160-ról 13 333-ra nő,
- a gyermekgondozási díj a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka marad, de a maximuma, amely a minimálbér 140 százaléka, emelkedik, legfeljebb havi 280 ezer forint lehet,
- a diplomás gyed maximuma a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevők számára a garantált bérminimum 70 százaléka, mostantól havi 182 ezer forint, a többiek számára a minimálbér 70 százaléka, 140 ezer forint,
- a gyermekek otthongondozási díja a minimálbér szintjére, 200 ezer forintra nő,
- a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után a munkáltató részére a minimálbér kétszereséig, mostantól 400 ezer forintig engedi el az állam a járulékokat,
- az olyan betegségek, mint laktózintolerancia, vagy cukorbetegség mellett dolgozó emberek a minimálbér 5 százaléka, havi 10 ezer forint adókedvezményre jogosultak,
- az álláskeresési járadék felső határa bruttó 200 ezer forintra nő.
Több adószabály is megváltozik január 1-től. Az egyik legjelentősebb változás, hogy 25 éves kor alatt nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a kereset bruttó 433 700 forint alatt van. A kedvezményt legkésőbb abban a hónapban lehet igénybe venni, ameddig a személy be nem tölti a 25-öt.
A szociális hozzájárulási adó 15,5-ről 13 százalékosra csökken. Az eddig 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnik. . Ahogy a szocho csökken, úgy lesz kisebb az ekho, azaz az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás is: 15,5 helyett már csak 13 százalékos a munkáltató által fizetett része. A kisvállalati adó 11-ről 10 százalékra csökken.
Az egyéni vállalkozók megváltozott átalányadót választhatnak mostantól. Ez a lehetőség azoknak nyílik meg, akiknek az előző és az aktuális évben az egyéni vállalkozásból származó bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, illetve kiskereskedelmi tevékenységet folytatóknál az 50-szeresét. (Azaz 2021-ben 20 088 000, 2022-ben 24 millió forint a határ, a kiskereskedelemben pedig 100 440 000, majd 120 millió forint.) Az egyéni vállalkozók adómentesek, ha az éves minimálbér felénél, 1,2 millió forint alatt van a jövedelmük. A szochót és a tb-t is csak az e fölötti rész után kell fizetni. A jelenlegi négy helyett háromféle költséghányad marad, amit a bevételből le lehet vonni, a kiskereskedelmi bevételt szerzők 90 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak. Az általános 40 százalékos költséghányad megmarad néhány külön kijelölt vállalkozónak, mint az építőipari kivitelezésben, gépjárműjavításban, taxis személyszállításban, szépségápolásban, fodrászatban, vendéglátásban dolgozóknak, itt 80 százalék a hányad.
Az adócsomaggal egyszerre döntöttek arról is, hogy a babakötvény az eddigi 6 ezerről 12 ezerre emelkedik.
Rögzítik a jelzálogalapú hitelek kamatait a 2021. októberi szintre, 2022. január 1-től június 30-ig. A pontos szabály azt írja, hogy ha egy lakáshitel kamatforduló napja 2021. októbere utánra esett vagy esik, akkor e kamatforduló napon nem lehet meghatározni 2022. január 1. és június 30. közötti periódusra magasabb hitelkamatot, mint ami a 2021. október 27-i referenciakamat alapján kijönne. Ez a szabály nem tiltja meg a kamatemelést a kamatfordulókor, csak maximalizálja annak mértékét. Általában a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) a referenciakamat, ami alapján számolják a kamatokat, ennek a 12 hónapos értéke 2,4 százaléknál több nem lehet.
Januártól ismét fizethetnek osztalékot a hitelintézetek, lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is, a jegybank nem hosszabbítja meg a tavalyi korlátozásokat.
Emelkedik az útdíj, ez 2020 óta automatikusan az inflációt követi. . A legnépszerűbb, D1-es kategóriában a megyei matrica 5200-ról 5450 forintra drágul, a tíz napos ára 3640-ről 3820 forintra nő, az éves matrica pedig 44 660 helyett 46 850 forintba kerül innentől.
Változnak a jótállás szabályai is, az EU-s és magyar szabályozások egyszerre lépnek életbe. Innentől minőségi kifogásoknál 6 hónap helyett egy éven át tart az időszak, amíg bizonyítania kell a kereskedőnek, hogy a termék gyártójánál keletkezett a hiba, vagy a nem rendeltetésszerű használatból ered. Bizonyos esetekben már szavatossági jognál is életbe lép a lehetőség, hogy már az első javítás vagy csere után visszakérje a vevő a vételárat, például ha a cég nem végezte el a kért javítást vagy ha a hiba súlya a szerződés azonnali megszüntetését indokolja – eddig ez csak a jótállásköteles termékeknél volt így.
Gyorsabb és egyszerűbb lehet az adatváltoztatásokkal kapcsolatos ügyintézés és a közművek átírása, 2022-től adóváltoztatás-kezelési szolgáltatást vezetnek be. A lakossági ügyfelek mostantól kezdeményezhetik, hogy okmányadataik változásairól elektronikusan kapjanak értesítést a velük kapcsolatban álló cégek és közművek, ezzel kiváltva a személyes ügyintézést.
