Amit minden webáruház-üzemeltetőnek tudnia kell a jótállásról, az elállásról és az ÁSZF-frissítésről

2026-ban három lépcsőben – január 1-jétől, március 1-jétől, majd június 19-től – olyan jogszabályi módosítások lépnek hatályba, amelyek alapjaiban alakítják át a webáruházak jogi működését. A változások közös iránya a fogyasztói jogok megerősítése, amely immár bizonyos esetekben a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV) is kiterjed. Az érintett jogszabályok: a kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekről szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény.

A legfontosabb változások egy pillantásra

• Új kötelező ÁSZF-tájékoztatás az elállási értékcsökkenésről (2026.01.01.)
• A kötelező jótállás kiterjed a KKV-kra (2026.03.01.)
• Bővülő, szigorúbb jótállásijegy-tartalom (2026.03.01.)
• Konkrét, 8 napos cserehatáridők (2026.03.01.)
• KKV-k is fordulhatnak a békéltető testülethez (2026.01.01.)
• Kötelező online elállási funkció minden webshopban (2026.06.19.)

1. A kötelező jótállás kiterjed a KKV-kra (2026.03.01.)

Korábban, ha egy cég vásárolt a webshopból, a jótállás kérdése jóval rugalmasabb volt – a szigorú fogyasztóvédelmi szabályok nem vonatkoztak rá. 2026. március 1-jétől ez megváltozik. Összhangban a Ptk. korábbi módosításával (amely a kellék- és termékszavatosság terén már fogyasztói jogokat adott a KKV-knak), a kötelező jótállás tekintetében is fogyasztói jogokat kapnak a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozások.

A lényeg: ha a KKV a terméket nem továbbértékesítésre, hanem végső felhasználásra szerzi be (például egy irodai kávéfőzőt vagy egy monitort a titkárságra), ugyanazok a kötelező jótállási jogok illetik meg, mint egy magánszemélyt. A „céges vásárlás” önmagában már nem kizáró ok. A rendelet azt is rögzíti, hogy a KKV a tevékenységi körén kívül jár el, ha a terméket kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja, tekintet nélkül arra, hogy azt a gazdasági tevékenységében elszámolja-e.

Fontos különbség: a KKV-k továbbra sem válnak a Ptk. szerinti „klasszikus” fogyasztóvá. A jótállást érvényesíthetik, de a 14 napos indokolás nélküli elállási jog őket nem illeti meg. A reklamációkezelési folyamatokat tehát úgy kell kialakítani, hogy különbséget tegyenek a jótállási igény és az elállási jog között ebben a szegmensben is.

Gyakorlati példa: az irodai nyomtató esete

Egy kis könyvelőiroda nagy teljesítményű nyomtatót rendel a saját munkájához. A gép két hónap után felmondja a szolgálatot. Korábban vitatható lett volna a kötelező jótállás, hiszen nem magánszemély vásárolt. 2026 márciusától viszont – mivel az iroda nem továbbértékesítési céllal vette a gépet – ugyanazok a jótállási jogok illetik meg, mint egy magánembert. Ha a szerviz szerint a gép nem javítható, 8 napon belül cserélni kell, vagy ha nincs raktáron, vissza kell utalni a vételárat.

2. Szigorúbb, konkrét cserehatáridők (2026.03.01.)

A 3 munkanapos csere – immár határidővel

A három munkanapos csere szabálya eddig is ismert volt: ha a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül a fogyasztó a meghibásodás miatt csereigényt érvényesít, és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza, a vállalkozásnak cserélnie kell – a hiba okának vizsgálata nélkül, azonnal. Ami új: 2026. március 1-jétől a cserére konkrétan 8 nap áll rendelkezésre. Ha a csere nem megoldható, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen vagy a vásárlást igazoló bizonylaton (számlán, nyugtán) feltüntetett vételárat haladéktalanul visszatéríteni.

Javíthatatlan termék: 8 napos csere a teljes jótállási idő alatt

Eddig a 8 napon belüli cserekötelezettség jellemzően az első javítás során megállapított javíthatatlanságra vonatkozott. Az új szabály szerint a jótállási idő teljes tartama alatt érvényesül: ha kiderül, hogy a termék nem javítható, 8 napon belül cserélni kell – függetlenül attól, hányadik alkalommal látja a szerviz az eszközt. Ha csere nincs, a vételárat 8 napon belül vissza kell téríteni. Ez komoly logisztikai és raktárkészlet-kezelési kihívás lehet a kisebb webshopoknak.

A 30 napos határidő bármely jótállási igényre kiterjed

Eddig a 30 napon túli ügyintézéshez kötött kicserélési, illetve vételár-visszatérítési kötelezettség csak akkor érvényesült, ha a fogyasztó kifejezetten kijavítási igénnyel fordult a vállalkozáshoz. A módosítás szerint ez nemcsak a kijavítási, hanem bármely jótállási igényre – így a csereigényre is – alkalmazandó. Ha az igény közlésétől számított 30 napon belül nem teljesül, a vállalkozásnak a határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül cserélnie kell, illetve – ha csere nincs – vissza kell térítenie a vételárat.

Összehasonlító táblázat

Szempont	2026. március 1. előtt	2026. március 1. után
Jogosultak köre	Csak természetes személy fogyasztók	Fogyasztók + KKV-k (nem szakmai célú beszerzés)
3 munkanapos csere	Csere kötelező, határidő nélkül	Csere 8 napon belül, vagy vételár-visszatérítés
Javíthatatlan termék	Jellemzően csak az első hiba esetén 8 napos csere	A jótállási idő alatt bármely hiba esetén 8 napos csere
30 napon túli ügyintézés	Csak kijavítási igény esetén csere	Bármely jótállási igény (pl. csere) esetén
Békéltető testület	Csak fogyasztók fordulhatnak hozzá	KKV-k is kezdeményezhetnek eljárást (2026.01.01-től)

 

3. A jótállási jegy új kötelező elemei (2026.03.01.)

Az adminisztráció is bővül, ezért a jótállásijegy-sablonokat is frissíteni kell:

• Termékazonosító: ha a terméknek nincs gyári száma, kötelező feltüntetni a saját nyilvántartásban szereplő egyéb azonosítót (például a cikkszámot).
• Átadás időpontja: ha a webshop nem maga szállít, hanem megbízott futárszolgálat kézbesít, és az átadás napja a jegy kiállításakor még nem ismert, az átadás időpontját a termék átadója (a futár) tünteti fel. Üzembe helyezésnél hasonló: az időpontot az üzembe helyezést végző (a vállalkozás megbízottja vagy az arra jogosult más vállalkozás) rögzíti. Ez régóta gondot okozott a webáruházaknál – mostantól elég a szerződéskötés napját feltüntetni.
• Javítószolgálat: ha az adatok rendelkezésre állnak, fel kell tüntetni a javítószolgálat (szerviz) megnevezését, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

Megjegyzés: a sajtóban megjelent, miszerint a kötelező külön jótállási jegy értékhatára 100 000 Ft-ra emelkedik (ez alatt a fogyasztó a jogait számlával vagy nyugtával is érvényesítheti). Ez nem mentesít a tájékoztatási kötelezettség alól: a jótállási feltételeknek az ÁSZF-ben továbbra is szerepelniük kell. Az értékhatárt a konkrét bevezetés előtt érdemes a hatályos rendeletszövegben ellenőrizni.

4. A 14 napos elállási joggal kapcsolatos változások

Tájékoztatás az értékcsökkenési felelősségről (2026.01.01.)

A 45/2014. Korm. rendelet alapján az elállási jogról adott előzetes tájékoztatásnak 2026. január 1-jétől arra is ki kell térnie, hogy a fogyasztó felelősséggel tartozik az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértéket meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért. Ezt a figyelmeztetést az ÁSZF-nek tartalmaznia kell – ennek hiányában a webshop nem hivatkozhat értékcsökkenésre.

Kötelező online elállási funkció (2026.06.19.)

2026. június 19-étől minden webáruháznak biztosítania kell egy úgynevezett elállási funkciót: olyan, online elérhető megoldást, amellyel a fogyasztók egyszerűen jelezhetik elállási szándékukat. A funkciót jól láthatóan, könnyen megtalálható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni. A követelményt a 2023/2673 (EU) irányelv írja elő valamennyi tagállam számára. A nyilatkozatminta szerinti és a bármely egyértelmű nyilatkozat útján történő elállás lehetősége megmarad, az online funkció emellett kötelező.

Az online elállási nyilatkozat esetén is kötelező lesz, hogy a vállalkozás az elállásról való tudomásszerzésről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón átvételi elismervényt küldjön a fogyasztónak, amely tartalmazza az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és időpontját. Az online elállási funkció hiánya önálló fogyasztóvédelmi jogsértésnek minősül.

5. KKV-k a békéltető testület előtt (2026.01.01.)

Mivel a KKV-k a hibás termékekkel kapcsolatos igényérvényesítésben fogyasztói jogokat szereznek, logikus következmény, hogy 2026. január 1-jétől a békéltető testületek eljárását is kezdeményezhetik vitás ügyeikben. Az Fgytv. fogyasztófogalma kiegészül: a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában fogyasztónak minősül az a KKV is, amely közszolgáltatást vesz igénybe, vagy kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol, használ, vesz igénybe, illetve a termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció címzettje. A cél, hogy az alternatív vitarendezés a bírósági útnál hatékonyabb opciót kínáljon.

Mit jelent ez a webshopoknak? – Teendőlista

1. ÁSZF frissítése a 2026. januári és márciusi szabályok szerint (elállási értékcsökkenés, jótállás, cserehatáridők).
2. Jótállásijegy-sablon kiegészítése az új adatokkal (szerviz-elérhetőség, egyéb termékazonosító, átadás dátumának kezelése).
3. Ügyfélszolgálati protokoll módosítása a KKV-vásárlókra (jótállás igen, 14 napos elállás nem).
4. Raktárkezelés és folyamatok felkészítése a 8 napos cserehatáridők követésére.
5. Futárszolgálattal való egyeztetés az átadási dátum rögzítéséről.
6. Online elállási funkció bevezetése legkésőbb 2026.06.19-ig, automatikus, tartós adathordozós visszaigazolással.

Gyakori hibák, amiket érdemes elkerülni

• Régi ÁSZF használata, amely nem tartalmazza az új 8 napos határidőket vagy a KKV-kra vonatkozó kiterjesztést.
• Csak a főoldal frissítése, miközben a tényleges folyamatok változatlanok maradnak.
• A szerviz elérhetőségének elhagyása a jótállási jegyről, pedig az adat rendelkezésre áll.
• KKV-vásárlók rutinszerű elutasítása azzal, hogy „önökre nem vonatkozik a jótállás”.

Összegzés

A 2026-tól hatályos szabályozás egyértelművé teszi: az ÁSZF-ek, a jótállási folyamatok és az elállás technikai megoldásainak átfogó felülvizsgálata elkerülhetetlen. A változásokhoz való alkalmazkodás nemcsak a bírságok elkerüléséről szól, hanem a vásárlói bizalom építéséről is – egy korrektül kezelt reklamáció gyakran többet ér egy drága marketingkampánynál. Ha a webáruház motorja nem támogatja az új adatokkal kiegészített jótállásijegy-generálást vagy az online elállási funkciót, a manuális munka felemésztheti a profitot, ezért érdemes a folyamatokat már technikai szinten is felkészíteni.

Jogszabályi hivatkozások: 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet · 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet · 1997. évi CLV. törvény · 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet · 2023/2673 (EU) irányelv

Tájékoztató jellegű összefoglaló, nem minősül jogi tanácsadásnak. A konkrét értékhatárokat és szövegezést a hatályos rendeletben érdemes ellenőrizni.