Az egyetemes emberi civilizáció egyik bölcsője, az ősi Egyiptom már évezredek óta bűverejű mágneskőként vonzza az utazókat szerte az ismert világból.
Miként ez a sivatagok ölelte keskeny „oázország” (Egyiptom), a Nílus termékeny folyamvölgyében kialakult ókori magaskultúra tárgyiasult emlékei is rendre elvarázsolták, s elvarázsolják még ma is a velük kapcsolatba kerülő embereket, köztük a modern kor haladó gondolkodású képviselőit is.
Az egzotikus óegyiptomi műtárgyakat, ill. a díszes fa- és kőszarkofágjaikban némán elnyújtózó – impregnált gyolcsokba csavart – múmiákat bemutató múzeumi kiállítások – legyenek azok bárhol öreg Földünkön – mindig nagy érdeklődésre tartanak számot és mélyen megragadják a figyelmes, históriára és művelődéstörténetre fogékony szemlélőt.
Hogyan éltek? Miként gondolkodtak? Miért tették ezt vagy azt e távoli korban élt egykori embertársaink – tesszük föl magunknak a sokunkat érdeklő és – valljuk be – hiteles válaszokért kiáltó kérdéseket.
A debreceni Déri Múzeumot megalapító Déri Frigyes (1852–1924) óegyiptomi régiségeket és relikviákat felvonultató kis kollekciója már csaknem egy évszázada, az intézmény 1930-ban történt megnyitása óta látogatható, megcsodálható, értelmezhető.
Mező Szilveszter főmuzeológus vetített képes előadása
EGYIPTOM VARÁZSSZŐNYEGÉN
A kötetet bemutatja: Dr. Fekete István főiskolai docens
(Rendező: Fekete István és Mező Szilveszter)
(Rendező: Fekete István és Mező Szilveszter)
„A csillagos ég lakói – egyiptomi sírkamra” című kiállításban
