Debrecen 43 milliárd forintos támogatásban részesülhet a jelenlegi uniós ciklusban, a többi Hajdú-Bihar megyei település 73 milliárd forintot fordíthat majd a fejlesztésekre.
A 2021-27-es európai uniós fejlesztési ciklus és a Debrecen 2030 fejlesztési program is arra az egységre utal Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés elnöke szerint, amely a megye települései és Debrecen között alakult ki az utóbbi években.
„December 1-jétől január 14-ig több pályázatot meghirdettünk, az integrált területi programban összesen 116 milliárd forintból 43 milliárd forintot Debrecen fenntartható városfejlesztésére kap meg, így Debrecen nem fog együtt pályázni a megyei településekkel, ezzel biztosítható az, hogy a megye más területei is egyenletesen tudjanak fejlődni” – hangsúlyozta Pajna Zoltán.
Papp László arról beszélt, hogy a 73 milliárd forint megyei és a 43 milliárd forint debreceni forrás kiválóan megfelel Debrecen fejlesztési stratégiájának.
Ez a stratégia túlmutat az európai uniós fejlesztési időszakon, mivel egy olyan programot dolgoztak ki, melynek részét képezi az évtized végéig tartó Debrecen 2030 fejlesztési terv és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz is.
„A debreceni fejlesztések kapcsán nagyságrendileg ezermilliárdos stratégiáról beszélhetünk, amelynek egy törekvő Debrecen áll a középpontjában. Az országhatárokon is túlnyúló régió központi, vezető szerepét szeretné megszerezni Debrecen, ehhez nagyon sokat léptünk előre”
– mutatott rá Papp László.
A polgármester szerint a fejlesztési stratégia eredményeképp Debrecen nem csupán a régió vezető szerepét tudhatná magának, de meghatározó várossá válhatna európai viszonylatban is.
Kiemelte továbbá, hogy a városfejlesztési stratégiában különös figyelmet kap az arra való törekvés, hogy a különböző fejlesztési területek egyensúlya megmaradjon, ne alakuljon ki szakadék közöttük.
A keddi városfejlesztési stratégiáról szóló sajtótájékoztatón több célkitűzésről is szó esett.
„A fenntartható városfejlesztési stratégia egyik legfontosabb célja, a város külső és belső közlekedési rendszerének továbbfejlesztése. Nem csak a TOP Plusz 43 milliárd forintos fejlesztési keretéről van szó, ez a közlekedésfejlesztési program, amely jelenleg is folyik a városban az több támogatási formából, programból áll össze” – mondta Papp László.
A közlekedésfejlesztési program mellett fontos cél a város gazdasági megerősítése a nemzetközi viszonylatban is versenyképes gazdaság elérésért, melyet a 2014-20-as ciklusban alapoztak meg – többek között az iparterületek növelése által.
A modern gazdaság kiépítése mellett a célok között van a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés, illetve az értékőrző, zöld városi környezet fenntartása és fejlesztése. Ezzel kapcsolatosan a Civaqua-program az egyik legfontosabb projekt, ennek munkálatai már márciusban kezdődnek. Az intézményi fejlesztésekre is nagy hangsúlyt terveznek fektetni, ide tartozik az oktatási és nevelési, egészségügyi és a szociális intézmények fejlesztése, illetve a bérlakásprogram is.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a várossal való együttműködésükről beszélt. Szeretnék, ha a modellváltást követően is a fenntartható város terveihez kapcsolódna az egyetem, programjaival segítve a város és a régió céljait. A fejlesztési célok között van az egyetem főépületének külső és belső felújítása és a kollégiumok fejlesztése is.
Az egészségügyi intézményfejlesztés tervezési szakaszában van egy tömbkórház vagy szuperkórház megépítése, melyben minden megtalálható lenne egy helyen, ezáltal elkerülve a páciensek épületek közötti szállítását.
Kerek Tilla Marianna
