Lezárult az Elektromos Hulladékszállító Mintaprojekt egyéves tesztidőszaka Debrecenben. Egy év alatt három elektromos kukásautó 35 960 kilométert tett meg, közben 3694 tonna hulladékot gyűjtött be – és mintegy 37 tonnányi CO₂-kibocsátást spórolt meg.
Mi volt a projekt célja?
A cél az volt, hogy valós üzemi körülmények között gyűjtsenek tapasztalatokat az elektromos hajtású hulladékgyűjtő járművek működéséről, és olyan adatbázist hozzanak létre, amely megalapozza az elektromos és a hagyományos dízeljárművek objektív összehasonlítását. A tesztidőszak 2025. augusztus 4. és 2026. augusztus 4. között zajlott; a járműveket az A.K.S.D. Kft. üzemeltette. A program teljes támogatási összege bruttó 713,74 millió forint volt, 100 százalékos támogatási intenzitással.
Mit tudnak ezek a járművek?
Az elhangzottak szerint a három jármű a legmodernebb technológiát képviseli. A mintegy 250 kilométeres hatótáv a városi közlekedésben jól kihasználható, a feltöltés pedig körülbelül három órát vesz igénybe. A járművek vezethetősége is kedvezőbb a dízeles társaikénál, a legfontosabb előnyük azonban, hogy használatukkal csökken a károsanyag-kibocsátás, miközben a várost és az üzemeltetőket kisebb zajterhelés éri.
Az elektromos üzem egy év alatt mintegy 37,3 tonna CO₂-kibocsátás megtakarítását eredményezte.
A legfontosabb számok egy év után
- 3 elektromos hulladékgyűjtő jármű
- 35 960 km megtett távolság
- 3694 tonna begyűjtött hulladék
- 59 120 kWh felhasznált energia
- 164,41 kWh/100 km súlyozott flottaátlag
- 19 879 kWh visszatáplált energia (a felhasznált energia 33,6%-a)
- 37,3 tonna becsült CO₂-megtakarítás
- 23,8 km/h átlagsebesség
A városi hulladékgyűjtésben különösen fontos előnynek bizonyult a regeneratív fékezés: a sok megállással és újraindulással járó üzemben a járművek az elfogyasztott energia több mint egyharmadát visszatáplálták az akkumulátorokba. A tapasztalatok szerint az energiafelhasználást nem önmagában a megtett kilométerek száma határozza meg, hanem az útvonal, a megállások száma, a rakodás, a tömörítő rendszer működése és a begyűjtött hulladék jellege is.
Fontos, hogy a járművek helyi üzemelésük során közvetlenül nem bocsátanak ki CO₂-t, nitrogén-oxidokat és részecskéket – ez különösen a sűrűn lakott városi környezetben előny, ahol a kukásautók gyalogosok és más közlekedők közvetlen közelében dolgoznak. (A CO₂-megtakarítás úgynevezett Tank-to-Wheel becslés, vagyis nem tartalmazza az áram előállításának kibocsátásait.)
Nem az első zöld lépés a városüzemeltetésben
A záróeseményen elhangzott: a projekt jól illeszkedik a város fenntarthatósági törekvéseibe. Korábban indult el az első vidéki Zöld Busz Mintaprogram, amelynek köszönhetően ma már 12 elektromos autóbusz közlekedik Debrecen utcáin; emellett üzemanyagcellás és hidrogénmeghajtású buszok tesztelésére is sor került. A cél, hogy a városüzemeltetésben használt járművek minél nagyobb arányban legyenek elektromos meghajtásúak.
Hogyan tovább?
A következő lépés az eredmények átfogó értékelése: egy hatástanulmány a Debrecenben, Nyíregyházán és Pakson üzemeltetett összesen 7 elektromos kukásautó adataira építve vizsgálja majd a tapasztalatokat. A projekt fizikai megvalósítása ezt követően egy ötéves fenntartási időszakkal folytatódik.
Kapcsolódó felhívás: a témához kötődően a város „Miért jó, ha elektromos?” címmel kreatív pályázatot is hirdetett. A debreceniek rajzban, videóban, makettben vagy ötletben mutathatják meg elképzeléseiket a fenntarthatóságról és az elektromobilitásról. A pályaműveket 2026. szeptember 27-én 18:00 óráig várják a [email protected] címre; a részletek a debrecen.hu oldalon.
