Véderdőt telepít az önkormányzat – a LIFE IP HungAIRy projekt keretében – a város több pontján azzal a szándékkal, hogy az elültetett fák révén az összes debreceni lakos élvezhesse azok levegőtisztító hatását. Az erdőtelepítési programot sajtótájékoztató keretében mutatták szeptember 13-án.
Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere a Tócóvölgyben elmondta, ez a program a debrecenieket szolgálja. A város vezetése 2019-ben a Debrecen 2030 Program keretében új környezetpolitikát hirdetett, melynek célja, hogy minden fejlesztésnek része legyen a zöld gondolat.
Ennek jegyében indult például a Civaqua-program, mely a Tisza éltető vizét hozza el a városba, A 10 ezer fát Debrecenbe! elnevezésű faültetési program, valamint a Zöld Város Program, amely a lakótelepi környezetben élőknek az életét teszi kényelmesebbé, otthonosabbá, zöldebbé.
Minden ilyen célkitűzést minél szélesebb társadalmi összefogással kell megvalósítani. Ezért jött létre a Zöld Munkacsoport, amely elindította a Future of Debrecen mozgalmat. A munkacsoport álmodta meg azt – a telepítések előkészítésével ma elinduló – a Life IP HungAIRy projekt keretében
megvalósuló programot is, melynek célja egy zöld folyosó létrehozása, véderdők telepítése a város porszennyezéssel leginkább érintett nyugati-északnyugati oldalán, amelyet a Civaqua-program keretében majdan a Tócó-éren keresztül érkező víz is éltet.
A véderdők kialakítása a levegőminőség javítását szolgálja majd Debrecenben.
A véderdősítés 4 helyszínen történik meg.
A Tócóvölgyben – a Tócó-ér nyugati oldalán – 7700 négyzetméteres területen 6160 erdészeti fa kerül a földbe, s ebből 10 év múlva várhatóan 1540 kis fa, 20 év múlva pedig 1155 nagy fa alkot majd elegyes juharos erdőt. Ez a terület több funkciót szolgál majd, hiszen egyrészt itt lesz a véderdő, másrészt a város céljai között szerepel, hogy itt rekreációs területet is kialakítson, tavat is létrehozzon.
A következő helyszín a Tócóvölgy közelében a Vincellér utcától délre eső terület. Itt 17.285 négyzetméteren fognak erdősítést végezni. Itt 13.840 darab szintén erdészeti fát fognak elültetni. Itt is elegyes juharos lesz, s 10 év múlva várhatóan 3460, 20 év múlva pedig 2592 fa nő fel ebből a telepítésből.
A Vértesi kúria körül 28.733 négyzetméteres területen lesz erdősítés. Itt összesen 689 kisméretű fa – melyek az erdészeti fáknál korosabbak – kerül a földbe: kislevelű hárs, ezüsthárs és mezei szil. Ennek a területnek a véderdő-funkciója lesz a legjelentősebb.
A negyedik helyszín a Vezér utca térsége, ahol 1671 négyzetméteren lesz telepítés. Itt 36 darab kis fa fog a földbe kerülni: oszlopos tölgy és kislevelű hárs. Ennek a véderdőnek zajvédelmi funkciója is lesz.
Debrecen levegőminőségi terve a fő problémák között említi, hogy a város nyugati-északnyugati részén a mezőgazdasági és a közlekedési eredetű porszennyezésből származóan nagy a légszennyezettség. 2020-ban elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, amelyben azt vizsgálták, hogy a Tócó-ér mentén, mindkét oldalon egy 850-850 méteres sávban, egészen Józsától a repülőtérig hol vannak olyan alkalmas területek ahol a véderdőket lehet kialakítani. A tanulmányban szereplő 40 lehetséges helyszínből a fenti 4-et választották ki.
A négy véderdő évente 9500 kilogramm port, 7600 kilogramm szén-dioxidot fog megkötni, és mikorra megnőnek a fák, naponta 80 ezer ember részére elegendő oxigént fognak termelni, 16 ezer gépjármű klímára gyakorolt hatását fogják kompenzálni – hangsúlyozta a környezetvédelmi ügyekért is felelős alpolgármester.
A telepítések előkészítő munkálatai elindultak. Először a területek tűzszerészeti vizsgálatát kell elvégezni, majd a talajmunkák folyamán régészeti megfigyelés is lesz. Az erdőtelepítést és az utógondozást közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott kivitelező végzi, a szerződéses összeg 104 millió forint.
Nagy Katalin, a Life IP HungAIRy ökomenedzsere a Life IP HungAIRy projektről elmondta: ez egy 2019-ben – a város által meghirdetett új környezetpolitikával egyidőben – indult, 2026-ig tartó projekt a porterhelés csökkentése érdekében. Az országban 10 település vesz részt benne. Minden település megvalósítja a maga levegőminőség-védelmi programját, azonban
Debrecen kiemelkedő abban a tekintetben, hogy egyedül itt valósul meg ilyen léptékű véderdő-telepítés.
Az ökomenedzserek segítik a levegőminőség-védelmi programok megvalósulását, két évenként felülvizsgálják a levegőminőségi terveket, s kiemelt feladatuk a társadalmi szemléletformálás – például az alternatív közlekedési módok vagy a környezetbarát fatüzelés tekintetében. Felhívják a különböző generációk figyelmét arra, hogy a levegő minőségével foglalkoznunk kell mind egyéni, mind társadalmi szinten.
Fülöp Ferenc Krisztián, a Life IP HungAIRy ökomenedzsere azt emelte ki, hogy a telepítendő véderdők növekedése szempontjából nagyon fontos az első néhány év, amikor megfelelően kell gondozni a fákat. Felnövekedve ezek a fák nem csupán a város levegőjét fogják tisztítani, hanem mikroklímájának alakulását is befolyásolják. Egy a nyári időszakban felmelegedett aszfaltozott felület hőmérsékletéhez képest egy kiterjedt park közepén jóval hűvösebb lehet. A most telepítendő véderdők fái 20-25 év múlva kezdik kifejteni maximális hatásukat, amikorra ezek a fák megnőnek, s nagy lesz a lombkoronájuk. Mindig, folyamatosan érdemes tehát fát ültetni.
Váradi Zoltán, a Zöld Munkacsoport tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy azért is fontos a véderdő-telepítés, mert élőhelyet teremt. Olyan élőlények találnak majd itt ideális otthonra, melyek helyzete lehet, ma még talán kedvezőtlen.
A véderdőkben a fákon kívül lesznek bokrok, lágyszárúak, melyek bevonzzák az egyéb élőlényeket: rovarokat, madarakat. Ez a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség, amely az élet szempontjából igen- igen fontos. A véderdőkben tehát olyan élettér alakul ki, ami minden élőlénynek kedvező lesz – nem csak az embereknek.
Fotók: DMJV
