A szociális robotok olyan akusztikai jelkészlettel is felruházhatók, amely beszéd nélkül is hatékonyan segíti a kommunikációt – állapították meg a HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem kutatói.
A szakemberek vizsgálatuk során arra keresték a választ, hogy az állatok hangadására vonatkozó szabályszerűségek – amelyek befolyásolják, hogy milyen hang hatására közelít vagy távolodik egy másik állat – átültethetők-e mesterségesen létrehozott „gépi” hangokba.
A Scientific Reports című szaklapban publikált vizsgálatban önkéntesek közelítési és elkerülési reakcióit mérték egy interaktív online kérdőív segítségével, amelyben a résztvevők egy képernyőn megjelenített figurát irányítottak a hallott mesterséges hangok alapján: közeledtek vagy távolodtak a hangforrástól – olvasható az ELTE Természettudományi Karának csütörtöki közleményében.
A résztvevők egér vagy billentyűzet segítségével tudták a képen látható figurát a megjelenített hangforráshoz közelebb, vagy attól távolabb húzni. A kutatók a hangforrást egy letakart objektumként ábrázolták, hogy az önmagában ne befolyásolja a válaszokat.
Az emberek és állatok érzelemkifejező hangjelei alapján hoztuk létre a lejátszott ingereket, az egyszerű sípolásoktól kezdve a biológiai szempontból komplexebb hangokig – magyarázta a közleményben Gácsi Márta, a HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezető kutatója.
Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterségesen generált rövid hangok általában közeledést váltottak ki, míg a hangosabb hangok elkerülést idéztek elő, függetlenül azok bonyolultságától.
A hangmagasság bonyolultabb hatást fejtett ki: a magas hangok esetében attól függött a reakció, hogy mennyire voltak hangosak. A hangos magas hangok elkerülést váltottak ki, míg a halk magas hangok közeledést. A mélyebb hangoknál a biológiai összetettség számított: a formánsokat (a hangút bizonyos frekvenciákat szűrő/felerősítő hatásából adódó hangtani tulajdonság, ami a hang öblösségéhez járul hozzá) tartalmazó mély hangok elkerülést váltottak ki, míg a formánsok nélküli mély hangok inkább közeledést eredményeztek – írták.
A magyar kutatók eredményei szerint a szociális robotok az emberi környezetben olyan akusztikai jelkészlettel is felruházhatók, amely beszéd nélkül is hatékonyan segíti a kommunikációt.
Így azokban a helyzetekben, amikor nincs szükség nyelvi interakcióra, a segítőrobotok működése egyszerűbbé, valamint kultúra- és nyelvfüggetlenné válhat – tette hozzá Korcsok Beáta, a tanulmány egyik első szerzője, HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatója.
