Katona-Angyal Anett fotója
Tegnap és a mai napon az ország több területén is láthatóvá vált az úgynevezett sarki fény! A jelenségről többen is készítettek képet és közzé tették a Debrecenben Hallottam csoportunkban, ezeket láthatjátok most itt.
Hogyan is születik a sarki fény?
A sarki fény, más néven aurora borealis az északi, aurora australis a déli féltekén, egy csodálatos természeti jelenség, amely a Föld mágneses pólusainál figyelhető meg. A sarki fény létrejöttének folyamata a következő lépésekből áll:
- Naptevékenység: Minden kezdetben a Napnál kezdődik. A Nap felszínén fellépő kitörések és napfoltok által kibocsátott töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) a napszél részeként áramlanak az űrbe.
- A napszél: Ezek a részecskék nagy sebességgel, akár több millió kilométer/óra sebességgel haladnak a világűrben, és elérhetik a Földet is.
- Föld mágneses mezeje: Amikor a töltött részecskék közelednek a Földhöz, a bolygónk mágneses mezeje befolyásolja mozgásukat. A Föld mágneses terének megváltoztatja a részecskék irányát, és a mágneses pólusok felé tereli őket.
- Mágneses ütközőréteg: A Föld mágneses mezeje megvédi a bolygót a közvetlen napszélhatástól, de egyes részecskék mégis elérhetik az atmoszférát a mágneses pólusok közelében, ahol a mágneses erővonalak a legközelebb vannak a felszínhez.
- Ütközések az atmoszférában: Amint a töltött részecskék belépnek a Föld atmoszférájába, ütköznek az atmoszféra gázmolekuláival, mint például oxigén és nitrogén molekulákkal. Ezek az ütközések energiát adnak át a gázmolekuláknak, amelyek ezt követően azonnal vagy kis késleltetéssel fény formájában bocsátják ki ezt az energiát.
- Fénykibocsátás: A kibocsátott fény színét és intenzitását a részecske energia, az ütköző gáz típusa és magassága határozza meg. Az oxigén például zöldes vagy vöröses fényt bocsát ki, míg a nitrogén lila vagy kék fényt.
A sarki fények általában 80 és 500 kilométer közötti magasságban jönnek létre, és gyakran látványos fényjátékként jelennek meg az éjszakai égbolton a magasabb földrajzi szélességeken. Az aktivitásuk változó lehet, néha nyugodt, csak gyengén világító foltokként jelennek meg, míg más alkalommal dinamikus, gyorsan változó fénytánc formájában. A sarki fények gyakorisága és intenzitása részben a Nap 11 éves aktivitási ciklusától is függ.
