„Ha van lehetőségük, kérjük készpénzzel fizessenek” – ezzel a táblával fordul vásárlóihoz egy üzlet, mert szerintük tavaly több mint 2 millió forintba került nekik a bankkártyás fizetés elfogadása. De tényleg ennyire drága a kártya, és mit veszít, aki nem fogadja el?
A tábla, ami vitát robbantott
A közösségi médiában terjedő fotón egy üzlet kiírása látható: azt kérik a vendégektől, hogy részesítsék előnyben a készpénzt, mert így tudják tartani az alacsony árakat, és nem kell beépíteniük a megnövekedett rezsiköltségeket az árakba.
A téma nem új. A Minner nemrég Kovács Ádám posztját járta körül: augusztus végén fagyizni szeretett volna, de az egyik helyen csak készpénzt fogadtak el, ezért kétszáz méterrel arrébb vásárolt. A következő napokban többször is visszament az új helyre, így a minner.hu szerint a készpénzes fagyizónak ez több ezer forint kiesést jelentett. A poszt alatt több száz hozzászólásos vita alakult ki.
Mennyibe kerül valójában a kártya?
A cikk a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozik:
- a kártyaelfogadás költsége minden kereskedői körben nőtt, legjobban a legkisebb forgalmú kereskedőknél,
- a legkisebbeknél a forgalomarányos költség 3,4 százalék, ez egy év alatt 0,3 százalékponttal emelkedett,
- a jegybank szerint az egészséges szint 1,5 százalék lenne, vagyis a kisebb boltok ennek több mint duplájánál járnak.
Sok kisvállalkozó szerződésében a százalékos díj mellett tranzakciónként fix minimumdíj is van. Ez egy százezres vásárlásnál elhanyagolható, egy négyszáz forintos kávénál viszont már komoly tétel. A cikk egy példát is hoz: egy boltban egy 40 forintos csavart inkább odaadtak ingyen, mint hogy kártyával fizessék ki. Egy piaci kisbolt pedig azt írta, hogy náluk ezer forint alatt nem éri meg a kártyás fizetés.
Jöjjön egy kis matek!
Ha a tábla szerinti 2 millió forint kártyás költség mögött a jegybank által a legkisebb kereskedőkre mért 3,4 százalékos díj áll, mekkora kártyás forgalmat bonyolíthatott a hely egy év alatt?
Félelem vagy pénz?
A Minner szerint a kártyaellenesség mögött két fő ok húzódik. Az egyik a félelem: a kommentelők közül többen attól tartanak, hogy a készpénz eltűnésével a költést is korlátozhatják, áramszünetben pedig nem működik az elektronikus fizetés. A cikk szerint ebben van valóságalap, hiszen a készpénz névtelen, a kártyás fizetés nyomot hagy, és szeptember 1-je óta a nyugtaadatokat is jelenteni kell a NAV felé. A másik ok a pénz: alacsony árrésnél a banki díj a profit jelentős részét viheti el, a több éves, kötbéres elfogadói szerződések pedig megnehezítik a váltást.
A díjat valaki mindig kifizeti: a vállalkozó a jutalékban, a vevő az árban, vagy a vállalkozó a vevő elvesztésében. – minner.hu
Mit ír elő a törvény?
Sokan úgy tudják, hogy kártyaterminált kötelező kitenni, de a cikk szerint ez nem így van. A kereskedelmi törvény azt írja elő, hogy a kereskedő biztosítsa a fogyasztónak az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását. Ezt a qvik és a QR-kódos fizetés is teljesíti, amelyek díjai szolgáltatótól függően kedvezőbbek lehetnek a klasszikus kártyás megoldásnál.
Közben az elektronikus fizetés egyre terjed: a Minner szerint 2018-ban 9200 internetes kártyaelfogadó hely volt Magyarországon, ma közel 60 ezer. Qvik-kérelemből 2024-ben a jegybank szerint több mint 1 millió teljesült, a QR-kódos fizetések száma pedig 2025 áprilisának végére meghaladta a 400 ezret.
💬 Szavazz! Mivel fizetsz?
Egy kattintás, és rögtön látod, mit szavaztak a többiek.
És te mit gondolsz: miért lepődnek meg a vállalkozások, hogy a fizetési szolgáltatásért is fizetni kell? Írd meg a Facebook-posztunk alatt!
Forrás: minner.hu
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Debrecenben Hallottam
