Valószínűleg a debreceniek többsége találkozott már valamilyen banki, vagy bankkártyás csalással. Rosszabb esetben őt is megkárosították, jobb esetben csak hallott róla, esetleg látta a próbálkozást. Mi is több esetben számoltunk be ilyenről. Most egy kutatás lesújtó számokat hozott, mennyi magyar vált csalás áldozatává.
Miután a bankok rendszerei az elmúlt években egyre biztonságosabbak lettek a különböző csalási formák ellen, a bűnözők könnyebb zsákmány után néztek és már nem a bankokat akarják kijátszani, hanem a felhasználókat. Különböző, egyre szofisztikáltabb trükkökkel próbálkoznak. Emlékezhetünk például arra a Hajdú-bihari telefonszámról érkező hívásra, amelyen csalók az egyik bank alkalmazottjának adták ki magukat és szerették volna megszerezni a bankkártya adatokat a hívott féltől.
A magyarok harmadát verték már át online csalók
A Dynata piackutató végzett nemzetközi felmérést, amelyben külön összesítette a magyar adatokat is, számolt be róla a RevB.hu. Sajnos a számok nem túl kecsegtetőek. A megkérdezettek 77%-a vette észre, hogy egyre több az online átverés, csalás. A felmérésen válaszadók 35%-a, azaz több mint harmaduk vallotta be, hogy az elmúlt egy évben már ő is csalás áldozatává vált. De a többi válaszadó 36% is tud, ismer olyan személyt, aki csalás áldozata lett.
Fontos, hogy a fogyasztók felismerjék, ha csalással próbálkoznak
A felmérésben a válaszadók közül csak 17%-an gondolták úgy, hogy elég ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy felismerjenek egy netes csalást. A válaszadók közel fele (41%-uk) még nem is hallott arról, hogy a közösségi médiában terjednek különböző csalások.
Napi szinten találkozom azzal, hogy felhasználók csalás áldozatai lesznek. Egy részük még akkor sem ismeri fel, hogy csalás áldozata lett, amikor már megtörtént az eset, csak nem érti, hogy milyen tranzakció jelent meg a banki alkalmazásában. Mások csak akkor jönnek rá, hogy őket átverték, mikor már jóváhagyták a banki tranzakciót. Rendkívül fontos, hogy az emberek ilyenkor előre gondolkozzanak, mert ezeket a problémákat megelőzni sokkal könnyebb és olcsóbb, mint utólag akkor cselekedni, mikor már “ég a ház” – mondta Kovács Ádám, fintech szakértő.
A hatóságok és a bankok is folyamatosan kommunikálják azt, hogy az emberek ne adjanak meg kártya adatokat olyan oldalakon, amelyeket nem ismernek, ellenőrizzék annak hitelességét.
A bankok nem hívják fel az ügyfeleket azért, hogy bankkártya adatokat kérjenek. Sosem kérnek a szolgáltatók PIN kódot, vagy a bankkártya CVV számát.
Az emailben, SMS-ben érkező fizetéssel kapcsolatos felszólítások esetén minden esetben érdemes megállni egy pillanatra és megvizsgálni, hogy annak forrása, feladója valóban hiteles lehet-e, ténylegesen az adott szolgáltató weboldalára, alkalmazására irányít-e, vagy hogy éppen ténylegesen van-e fizetési, vagy adategyeztetési kötelességünk.
A Nemzetközi Csalás Elleni Szövetség (Global Anti-Scam Alliance, GASA) 2021-es adatai alapján több mint 50 milliárd eurós veszteséget okoztak a csalók. És két alatt a csalások száma csak szaporodott, ami azt jelenti, hogy azóta ezek a károk csak tovább növekedhettek.
Különböző csalással kapcsolatos hírek a DebrecenbenHallottam.hu oldalon:
Ha 700 forintért vennél iPhone-t, akkor téged is csúnyán át fognak verni
Így adhatod ki csalóknak a kártya adataidat az olcsó LEGO szettért
A Netflix nevében (is) próbálnak pénzügyi adatokat kicsalni
Ne guglizz, ha bankolni akarsz!!!
Telefonon próbálnak banki adatokat kicsalni Debrecenben
Ezúttal a Coca-Cola nevével vernék át a Facebookozókat
A Debreceni Egyetem nevével próbálnak adatokat lopni csalók
Újra csalók a pályán…
Újabb átverésre hívja fel a figyelmet az OTP!
