Ezen a címen nyit fotókiállítást Debrecen önkormányzata és a Debreceni Fotóklub Czinegéné Kiss Ilona emlékéből, aki tavaly novemberben hunyt el.
Az emlékkiállítást Máthé András fotóművész rendezte, a megnyítón Dani János, a Déri Múzeum Régészeti igazgatóhelyettese; Váradi Zoltán, a Természettár vezetője és Váró Kata Anna egyetemi oktató, filmesztéta mond beszédet. A tárlatot Puskás István, Debrecen alpolgármestere nyitja meg január 20-án, 16 óra 30-kor.
C. Kiss Ilona képei az Új Városháza fogadótermében lesznek kiállítva, a közönség február 28-ig tekintheti meg őket.
A Déri Múzeum és a Főnix Déri Múzeum és a Főnix Rendezvényszervező Kft. tavaly így emlékezett Czinegéné Kiss Ilonáról:
„Szokták emlegetni, hogy élnek közöttünk angyalok, olyanok, akik élete, jelenléte nem egyszerűen színt visz a szürke mindennapjaiba, de a belőlük áradó örök derű, szeretet és humánum reményt ad és felemeli azokat, akik olyan szerencsések, hogy a társaságukhoz tartozhatnak. Icus egy ilyen, mosolygós, toleráns, végtelenül kedves angyal volt. Imádott fotózni, ez volt az élete, ebben teljesedett ki kreativitása. Minden általa készített fotóból ez a derű, humánum és életszeretet sugárzik.
2016. szeptemberétől három éven keresztül a Főnix Rendezvényszervező csapatát erősítette, és ebben az időszakban szinte nem volt olyan városi rendezvény, amit nem ő örökített meg.
‘Az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.’
A jól ismert József Attila idézet mottója lehetne alkotói látásmódjának, minden kattintásának, s a rendezvények után hajnalban elküldött a ‘nézd csak, milyen képet találtam’ üzeneteinek. S ezekből a megörökített pillanatokból neki köszönhetően születtek a maradandó emlékek. Hálás köszönetünkre válasza csak ennyi volt:
‘Nagyon örülök, ha tetszenek a képek. Ha úgy látod magad, ahogyan szeretnéd. Nekem ez a siker és öröm.’
2019 tavaszától főállású régészeti fotósként és gyűjteménykezelőként kezdett dolgozni a Déri Múzeumban. Volt, hogy tárgyfotókat készített a restaurált leletekről, néha a múzeum kiállításainak, rendezvényeinek emlékezetes pillanatait örökítette meg.
Különleges képessége volt: szinte észrevétlenül tudott egy-egy rendezvényen jelen lenni, ugyanakkor elképesztő és beszédes képekkel dokumentálni az eseményeket és a résztvevőket.
Igazából egy eltévedt angyal volt, aki épp rajtunk gyakorolt. Köszönjük, hogy velünk voltál és minket választottál.”
forrás: dehir.hu
